|
Ruanda
 Ruanda Magyarorszgnl hrom s flszer kisebb orszg Afrika kzps rszn, az Egyenlttl dlre. Neve bantu npnevet riz. Az egykori nmet gyarmat 1920 s 1962 kztt – Npszvetsgi, majd ENSZ gymsgi terletknt – belga fennhatsg al tartozott. Burundival egytt, Ruanda-Urundi nven. Fggetlensgt 1962-ben kiltotta ki. Az orszg felsznnek zmt a Kelet-afrikai-magasfld uralja, amelyet nyugatrl a Kivu-t rka, szakon pedig a vulkanikus Virunga-hegysg hatrol. Fldje svnykincsekben szegny, csak volfrmot, aranyat, berillt bnysznak elenysz mennyisgben. Afrika legsrbben lakott orszgban – felaprzott parcellkon – kvt, tet, fldimogyort, manikt, bannt termesztenek. A fldmvel hutu s a fleg llattenysztsbl l tuszi trzsek lland viszlyban llnak egymssal, ami 1994-ben npirtsig fajult.
Az orszg nagy rsze 1500 m felett fekszik. A legmagasabb pont a Karisimbi vulkn (4507 m).
A trpusi ghajlatot a jelents tengerszint feletti magassg enyhti.
A npessgszm 1994 elejn kb. 7 milli volt, a npirts utn 5,5 milli krlire cskkent (halottak s menekltek), de 2008-ban 10.186.063 fre emelkedett.
- Vrosi lakossg arnya: 6%.
- Szletskor vrhat lettartam: frfiaknl 39 v, nknl 40 v.
- Npessgnvekeds: 1,84%.
- rstudatlansg: 45,3%.
Az orszgban a hivatalos nyelvek a ruandai, a francia s az angol, de beszlik mg a szuahlit is.
A lakossg 84%-a hutu, 15%-a tuszi, 1%-a pedig twa pigmeus. A lakossg 57%-a rmai katolikus, 26%-a protestns, 12%-a trzsi valls s 5%-a szunnita mohamedn.
- Hazai ssztermk (GDP)/f: 1200 USD (2002-ben).
- Nemzeti ssztermk (GNP) megoszlsa: mezgazdasg 45%, ipar 20%, szolgltatsok 35%.
- Munkaer: 3 600 000 f.
- Inflci: 5,5% (2002-ben).
Exporttermkek: kv, tea, br, nrc. Importtermkek: lelmiszer, gpek, berendezsek, acl, kolajtermkek, cement, ptanyag. Fbb kereskedelmi partnerek: Indonzia, Kenya, Nmetorszg, Hongkong, Belgium, Dl-afrikai Kztrsasg.
- Vasthlzat: Ruandban nincs vast.
- Kzthlzat: 12 000 km.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
