Marokk� (hivatalos nev�n Marokk�i Kir�lys�g) egy arab �llam �szaknyugat-Afrik�ban. Az Atlanti-�ce�n partj�n fekszik, �s a Gibralt�ri-szorost�l kezd�d�en, a F�ldk�zi-tengerrel is hat�ros. Sz�razf�ldi szomsz�djai, �szakon Spanyolorsz�g (Ceuta, Melilla), keleten Alg�ria, d�len Nyugat-Szahara. Az orsz�g neve Marr�kes v�ros nev�b�l ered.

A tengerpart mediterr�n �ghajlat�. Az orsz�g belseje fel� haladva az �ghajlat egyre sz�razabb �s sz�ls�s�gesebb. A Szahara �ghajlata pedig sivatagi.

Nemzeti mott�: (Allāh, al Wa�an, al Malik = Isten, Orsz�g, Kir�ly)
Nemzeti himnusz: Hymne Cherifien

F�v�rosa: Rabat
Legnagyobb v�ros: Casablanca
�llamforma: alkotm�nyos monarchia
F�ggetlen: 1956. m�rcius 2.

A mai alkotm�nyt 1996-ban fogadt�k el. Ez kimondja, hogy Marokk� �llamform�ja alkotm�nyos, demokratikus �s szoci�lis monarchia.

A kir�ly az alkotm�ny szerint domin�ns szerepet t�lt be. VI. Mohammed az orsz�g �llamf�je. � nevezi ki az orsz�g minisztereln�k�t �s � oszlathatja fel a parlamentet. �j v�laszt�sokat is � �rja ki. A hadsereg f�parancsnoka is egyben.

• N�pess�gn�veked�si r�ta: 1,68%
• V�rhat� �tlagos �lettartam: 70 �v
• Csecsem�haland�s�gi r�ta:46,5‰

A lakoss�g 57,4%-a v�rosi. A 15 �v alattiak ar�nya 32,9%. A 65 �v felettiek� 4,4%.

Marokk� a negyedik legn�pesebb arab �llam Egyiptom, Szud�n �s Alg�ria ut�n. Lakoss�g�t nagyobb r�szt arabok (60%), berberek (40%) �s az �k kever�kei alkotj�k. A lakoss�g egy kis r�sze m�g mindig nom�d ill. f�lnom�d �letm�dot �l. �k ink�bb berberek. A berberek f�leg az orsz�g d�li ter�letein �lnek.

Mintegy 60 000 f� francia �s spanyol sz�rmaz�s� tan�r, m�rn�k, technikus �l az orsz�gban. A lakoss�g egyenl�tlen�l oszlik el az orsz�gban. A lakoss�g 2/3-a az orsz�g �szaknyugati-�szaki r�sz�n �l az Atlasz-hegys�g-t�l, ez a v�laszt� vonal, az alig lakott Szahar�t�l (az orsz�g 10%-a). Casablanca a k�zpontja az �zleti �letnek �s az iparnak, jelent�s kik�t� is egyben. Rabat-ban sz�kel a korm�ny. Tanger az �tj�r� Marokk�b�l Spanyolorsz�g-ba �s ez a legjelent�sebb kik�t�v�ros is. Fez kultur�lis �s vall�si k�zpont, a domin�nsan „Berber” Marrakes a f� turisztikai k�zpont.

Az orsz�g hivatalos nyelve az arab. Az orsz�gban azonban t�bb berber nyelvet is besz�lnek: Tachelhit, Tamazight, Ghomara, Tarifit, Senhaja de Srair.

Az orsz�g 100%-a muzulm�n.

Az iskolarendszer 3 l�pcs�b�l �ll: 5 �ves alapk�pz�s, azt�n egy 4 �ves alapfok, majd 3 �ves fels�fok.

Az orsz�gban Rabatban, Casablancan, Oujdan, Marrakesben �s Fezben tal�lhat� egyetem.

Marokk� term�keny t�ja r�g�ta k�l�nb�z� civiliz�ci�k harc�nak sz�ntere. Mindegyiknek �r�k�se a mai Marokk�. A gazdag m�lt sokf�le hagyat�ka k�z�l az UNESCO a k�vetkez�ket vette fel a vil�g�r�ks�gek list�j�ra:

• Fez medin�ja (�v�rosa);
• Marr�kes medin�ja;
• �jt ben Haddu �s Ksar er�dv�rosok;
• Meknesz t�rt�nelmi v�ros;
• Volubilis r�g�szeti lel�helye;
• Tetu�n (kor�bban Titawin) medin�ja (�v�rosa);
• Esz-Szav�ra (kor�bban Mogador) medin�ja;
• Mazagan (el-Dzsad�da) portug�l v�rosa.