L�bia �szak-afrikai �llam a F�ldk�zi-tenger d�li partj�n. Az orsz�g tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uni�nak, az OPEC-nek, az Arab Lig�nak �s az OAPEC-nek is.
A partvid�k kl�m�ja mediterr�n, okt�bert�l m�rciusig nem ritka az es�. A legnedvesebb �ghajlat�ak az �szaki hegys�gek, itt az �vi csapad�kmennyis�g el�rheti a 600 mm-t.
A l�biai korm�nyzat t�rekv�se a "z�ld ter�letek" meg�rz�se, ide�rtve a mez�gazdas�gilag m�velt ter�leteket is. Ezeket az elsivatagod�s fenyegeti.

Nemzeti mott�: Szabads�g, Szocializmus, Egys�g
Nemzeti himnusz: Allahu Akbar

F�v�ros: Tripoli
Hivagtalos nyelv: arab
F�ggetlens�g: 1951. december 24.

Moamer Kadafi  az orsz�g de facto �llamf�je 1969 �ta, 1992 �ta Zantani Muhammad az-Zantani az orsz�g m�sodik legfontosabb szem�lye. 
Az alkotm�nyt 1977-ben vezett�k be, 1994-ben pedig egy kisebb m�dos�t�st hajtottak rajta v�gre. Az orsz�g egy demokratikus orsz�g az iszl�m hagyom�nyaira alapozva. Az-Zantani a minisztertan�cs eln�ke �s egyben a n�pi kongresszus titk�ra

A n�pess�gn�veked�si r�ta adatai 2,41%. A v�rhat� �tlagos �lettartam magas, 76 �v. A csecsem�haland�s�gi r�ta 27,9‰. Munkan�lk�lis�g: 30% (becs�lt adat, 2010. m�rcius).

A lakoss�g vall�sai: iszl�m szunnita (97%), kereszt�ny (3%).

F�ld�nk egyik legszeg�nyebb orsz�ga volt. Gazdas�gi n�veked�s�t az 1960-as �vek elej�n megindul� k�olajb�ny�szatnak k�sz�nheti. Ma Afrika leggazdagabb orsz�g�nak sz�m�t. Gazdas�g�nak alapj�t az �llami tulajdonban l�v� sz�nhidrog�nek b�ny�szata �s kivitele jelenti, amelynek bev�telei a GDP-nek 1/3-�t teszik ki. A l�biai k�olaj kiv�l� min�s�g�, a rabl�gazd�lkod�s elker�l�se v�gett a termel�s az 1970-es �vek maximum�hoz k�pest fel�re cs�kkent. 2007-ban exportja 94%-t ez jelentette. Silvio Berlusconi olasz korm�nyf� 2008 augusztus�ban meg�llapodott Kadafival az 1911-t�l 1943-ig tart� gyarmati korszak k�rt�r�t�s�r�l, �gy Olaszorsz�g 25 �v alatt 5 milli�rd doll�rt fizet ki olasz c�gek l�biai befektet�sei form�j�ban. L�bia az els� arab orsz�g, amely ilyen jelleg� k�rt�r�t�st kap, sem Franciaorsz�g, sem Nagy-Britannia nem hajlik hasonl� akci�ra.

�nnepek:

• augusztus 9.: a hadsereg napja
• m�rcius 2.: az alkotm�ny napja
• m�rcius 28.
• szeptember 1. A forradalom napja (1969)
• okt�ber 7. az olaszok elleni felkel�s napja
• okt�ber 26.: Fekete nap
• december 24.: a f�ggetlens�g napja