Nem t�vesztend� �ssze ezekkel: Bissau-Guinea, Egyenl�t�i-Guinea, �j-Guinea, P�pua �j-Guinea.

�szakr�l Szeneg�l �s Mali, keletr�l Elef�ntcsontpart, d�lr�l Lib�ria �s Sierra Leone, d�lnyugatr�l az Atlanti-�ce�n �s nyugatr�l Bissau-Guinea hat�rolja.
Az orsz�g nyugati fel�ben fekszik a Futa Djalon hegys�g. Legmagasabb pontja 1537 m. A hegys�gt�l nyugatra sz�les parti s�ks�g alakult ki. A Futa Djalont�l �szakkeletre es� vid�k a Sz�hel-�vezet r�sze, t�le d�lkeletre pedig tr�pusi erd�s�gek vannak alacsony dombvid�ken.
Az eredeti n�v�nytakar� k�l�nb�z� erd�kb�l �llt. A d�lnyugati es�erd�ket fokozatosan v�ltott�k fel az egyre sz�razabb erd�t�pusok az �szakkeleti szavann�kig. Ezt a k�rnyezetet a f�ldm�vel�s kiterjed�se, az erd�irt�s �s helyenk�nt a b�ny�szat fenyegeti.

F�v�rosa: Conakry

Az alkotm�nyt 1991-ben vezett�k be. Ebben benne v�tetik, hogy Guinea eln�ki k�zt�rsas�g. Az utols� m�dos�t�st 2001-ben hajtott�k v�gre.

Az orsz�g lakoss�ga kb. 9,5 milli� f�. 2/3-a vid�ken, 1/3-a v�rosokban �l. A f�v�roson k�v�l nincs jelent�sebb nagyv�ros.

�letkor:

• 0-14 �v k�z�ttiek: 44,4%
• 15-64 �v k�z�ttiek: 52,4%
• 65 �v felettiek: 3,2%

A lib�riai h�bor� idej�n rengeteg menek�lt �rkezett a v�rosokba.

A lakoss�g 3 f� etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, susu 20%. A t�bbi n�pcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakoss�g 10%-�t alkotj�k.
Az orsz�g hivatalos nyelve a francia, de besz�lik m�g a volofot, a mandink�t �s m�s t�rzsi nyelveket is.

Vall�sok:

• muzulm�n 88%
• �si felekezet� 7%
• kereszt�ny 5%

• Exportterm�kek: bauxit, alum�nium, arany, gy�m�nt, k�v�, hal, mez�gazdas�gi term�kek
• Importterm�kek: olajterm�kek, f�mek, m�szaki felszerel�sek �s alkatr�szek, k�zleked�si eszk�z�k, textil, vet�mag �s �ltal�nos �lelmiszeripari term�kek
• F�bb kereskedelmi partnerek: Franciaorsz�g, Belgium, USA, Elef�ntcsontpart, Oroszorsz�g

Az orsz�gban 2 egyetem m�k�dik: Conakryban �s Kankanban. A hallgat�k sz�ma 6000 f�.
Az orsz�gban 56% az analfab�t�k sz�ma. Az egyetemre az �sszlakoss�g 1%-a tud bejutni.