Gh�na (hivatalosan Gh�nai K�zt�rsas�g) orsz�g Nyugat-Afrik�ban, csup�n n�h�ny fokra �szakra az Egyenl�t�t�l. A greenwichi meridi�n a f�v�rost�l n�h�ny kilom�terre keletre halad �t. Keletr�l Togo, �szakr�l Burkina Faso, nyugatr�l Elef�ntcsontpart, d�lr�l pedig a Guineai-�b�l hat�rolja.

Gh�na nagy r�sze dombs�g, az orsz�g k�zel fele 150 m�tern�l alacsonyabban fekszik a tenger szintje felett. A tengerpart hossza 543 km. Az orsz�g 158 000 km²-�n van a Volta v�zgy�jt� ter�lete. Az orsz�got f�ldrajzilag 5 t�jra oszthatjuk: alf�ldek az orsz�g d�li r�sz�n, Ashanti-felf�ld, Akwapim-Tog� dombs�g, Volta-medence �s magasf�ldek �szak-�szaknyugaton. Az Akwapim-Tog�-dombs�g �s az Atakora-hegys�g eg�szen Beninig fut. Az orsz�g legmagasabb pontja a 885 m magas Afagyato hegy, amely a tog�i hat�ron fekszik.

Az eredeti n�v�nytakar� a partvid�ken �s az ahhoz k�zeli dombs�gokon es�erd� volt. Nagyobb r�sz�t a 20. sz�zadban kiv�gt�k, legink�bb d�lnyugaton tal�lhat�k meg az egykori erd�s�gek maradv�nyai. A kiv�gott erd�s�gek hely�n ma s�r� boz�tos n�. �szak fel� haladva, ahogy a csapad�k cs�kken, ezt az �vet szavanna v�ltja fel, tov�bb �szakra pedig f�ves puszt�k.
Az orsz�gban 55 170 km² �serd� volt 2005-ben, ami 1154 km²-rel cs�kken �vente.
Gh�na �llatvil�ga fajokban gazdag. Az erd�s ter�leteken t�bb mint 200 f�le mad�r, 222 k�l�nf�le eml�s �llat, 131 f�le h�ll�, sz�mtalan lepke �s gy�k faj �l.
A foly�kban 90 halfajta tal�lhat�, p�ld�ul til�pia �s afrikai t�rpe harcsa.
A szavann�n leop�rdok, oroszl�nok, elef�ntok, orrszarv�ak, gn�k, antilopok, varacskos diszn�k, majmok �lnek.

F�v�rosa: Accara
�llamforma: eln�ki k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: angol
F�ggetlen: 1957. m�rcius 6. �ta

A n�pess�g eloszl�sa egyenl�tlen, a partvid�k viszonylag s�r�n lakott, a mez�gazdas�g �s kereskedelem jelenti a meg�lhet�st. A ter�let �szaki r�sze – a mostoha term�szeti felt�teleknek k�sz�nhet�en – ritk�n lakott. Az orsz�gban jellemz�en nagycsal�dosok �lnek. Ez�rt a rokonok k�nnyen tudnak seg�teni egym�snak a probl�m�kban. A v�rosokban �l a lakoss�g k�zel fele.

• Exportterm�kek: arany, kaka�, fa, bauxit, alum�nium, mang�n�rc, gy�m�nt, k�olaj
• Importterm�kek: k�zsz�gs�gleti cikkek, ipari term�kek, k�olaj, �lelmiszer
• F�bb kereskedelmi partnerek: Togo, Egyes�lt Kir�lys�g, Nig�ria, USA, Olaszorsz�g, N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g

A f�ggetlens�g �ta folyamatosan b�v�l a k�pz�s, cs�kken az analfab�t�k sz�ma. Az �llami b�dzs�b�l 1994 �s 2004 k�z�tt 22% volt a k�pz�sre ford�tott p�nz�sszeg ar�nya.
A 6 �ves gyerek m�r iskolak�teles �s ennek a minimuma 9 �v.