|
Gabon
 Gabon egy kztrsasg Kzp-Afrika terletn. szakon Egyenlti-Guinea s Kamerun, keleten s dlen a Kongi Kztrsasg, nyugaton pedig az Atlanti-cen hatrolja.
Az Egyenlt tszeli az orszgot. gy ghajlata trpusi.
Az orszg 74%-t trpusi eserd bortja. A keleti hatr mentn az ghajlat szrazabb, a nvnyzet szavanna.
Gabonban egy vilgrksgi helyszn van, az viszont egyarnt hozztartozik a termszeti s a kulturlis vilgrksghez: A Lop-Okanda kultrtj koszisztmja s reliktumai.
llamforma: parlamentlis kztrsasg.
Npessge az orszg terlethez mrve igen alacsony, csak 1 233 000-en lnek az orszgban.
- Npsrsg: 4,5 f/km².
- Npessgnvekedsi rta: 0,97%.
- A vrhat tlagos lettartam 49 v.
- Csecsemhalandsgi rta: 93,5‰.
- Npek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu s 11,5% fang), egyb 2%. Valjban, a legjabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang,36%-kal. ket kveti a mpongve trzs 15, mg a mbete 14%-os arnnyal. Punu 12%, ezenkvl mg 40 fle bantu trzs l az orszgban, arnyuk 23%. Forrs: A Vilg orszgai, Nyr-Karta Bt. 2008.
Vallsok: keresztny (74%) trzsi vallsak (21%)
Nyelvek: Francia (hivatalos) s bantu nyelvek
Fvrosa: Libreville
A trsghez kpest arnylag gazdag orszg. Az egy fre es GNP tbbszrse a legtbb szubszaharai orszgnak. Ugyanakkor a jvedelem arnytalanul van elosztva, ppen ezrt mg rengeteg ember l Gabonban szegnysgi kszb alatt. A kolaj, a bnyakincsek s az erdk hozzk a legtbb jvedelmet az orszgnak. Az orszg bnyszata a fggetlenn vls utn kezdett rohamosan fejldni: mangn-, a vas- s urnrc bnyszat. A francia atomipar legjelentsebb nyersanyagelltja. A vezet szerep a kolaj, a kolajszektor a GDP felt lltja el. Az eserdit fknt klfldi kereskedk vsroljk fel s aknzzk ki. Slyosan eladsodott orszg, a kls adssgllomnya tbb mint 3,5 millird USD.
- Nemzeti valuta: CFA frank
- GNP: (becslt rtk) 6,7 millird USD
- GNP/f: (szintn becslt) 5500 USD
- A GDP szektorlis megoszlsa: mezgazdasg 10%, ipar 60%, szolgltats 30%.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
