|
Dzsibuti
 Dzsibuti a Vrs-tenger partjn fekv kelet-afrikai orszg. szakon Eritrea, nyugaton s dlen Etipia, dlkeleten pedig Szomlia hatrolja. Dzsibutival szemben, a Vrs-tenger tloldaln tallhat Jemen.
Az Adeni-bl vgben, illetve a Bb-el-Mandeb szoros partjn fekv orszg Kelet-Afrikban. Fldnk egyik legforrbb terlete. A tengerparti sivatagos, flsivatagos alfld lpcszetesen emelkedik a szraz fennskokat kzrezr kelet-afrikai vulkanikus hegyek lncig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legmlyebb az Assal-t mlyedse (-155 m).
Az orszg elnki kztrsasg. Az 1981-es alkotmnymdosts ta Dzsibuti egyprtllam volt 1992-ig, amikor j alkotmnyt fogadtak el.
Az llamft 6 vre vlasztja a np. a kormny feje is. A trvnyhoz hatalom az t vre vlasztott, 65 fs parlament; a kpviselk valamennyien mg a 2003.vi vlasztson is az egysgprt (RPP) soraibl kerltek a trvnyhozsba. A jogrendszer az iszlm jogot kveti. Az orszg tagja az ENSZ-nek s az Arab lignak is.
A fvrosban, Dzsibutivrosban kzel 523 ezer f l. sszes npessge: 793 ezer f. A npsrsg: 20,5 f/km2. A npessgnvekedsi rta: 2,59%.
A vrhat tlagos lettartam: 52 v.
Csecsemhalandsgi rta: 99,7‰.
rstudatlansg: 54%.
- Nyelvek: a hivatalos nyelvek a francia s az arab, de beszlik mg a szomlit s az afar nyelvet is.
- Npek: szomli 60%, afar 35%.
- Vallsok: muszlim 93%, rmai katolikus 4%, protestns 1%, ortodox 1%.
A szomli issza nphez tartozik a npessg 60%-a, afar nemzetisg 35%. Az afarokat, ms nven danakiloknak is hvjk. A francia s arab hdts rzkelteti hatst. A lakossg 1% francia, 5% olasz, 2% egyb.
- Exporttermkek: br, llati termkek, s, kv (reexport).
- Importtermkek: lelmiszer, textlia, iparcikkek, kolaj, kzlekedsi s vegyipari termkek.
- Fbb kereskedelmi partnerek: Szomlia, Jemen, Etipia, Franciaorszg, Olaszorszg, Szad-Arbia, Egyeslt Kirlysg.
- Kzutak hossza: 2 890 km
- Vastvonalak hossza: 100 km
- Replterek szma: 3
- Kiktk szma: 1
Dzsibutivrosban tallhat a Djibouti-Ambouli nemzetkzi repltr.
Az orszg fvrosnak vasti plyaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vasti llomsa.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
