A Comore-szigetek h�rom nagyobb �s t�bb kisebb korall- �s vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek k�z�l a legnagyobb szigeten a Kartala vulk�n m�g is m�k�dik. Legmagasabb pontja: Kartala 2560 m.

Az eredeti n�v�nyzetnek sz�m�t� tr�pusi �serd�ket j�r�szt m�ra kiirtott�k. Az �rt�kes nemesf�k sz�rv�nyosan tal�lhat�k csak a magasabban fekv� ter�leteken. A t�jra ma m�r ink�bb a szavann�k �s az �ltetv�nyek a jellemz�ek. Els�sorban mang�f�k, k�kuszp�lm�k �s ban�nf�k n�nek a lap�lyos vid�keken. A partot helyenk�nt mangrove bor�tja. �llatvil�ga viszonylag szeg�nyes. A ritka mad�r- �s tekn�sfajt�k mellett, a monguzmaki egyed�l itt honos. A parti vizekben viszont igen sok v�zi�llat �l. A Comore-szigetekn�k fogtak n�h�ny p�ld�nyt a m�r kihaltnak v�lt bojtos usz�j� halb�l.

�llamforma: iszl�mi sz�vets�gi k�zt�rsas�g
F�v�rosa: Moroni
Hivatalos nyelv: comorei (sikomor, szuah�li rokona arab j�vev�nyszavakkal), arab, francia

2001-ben a Comore-szigeteken �j alkotm�nyt fogadtak el. R�gz�ti, hogy az orsz�g sz�vets�gi k�zt�rsas�g �s az �llamvall�s az iszl�m. Az orsz�g �llamf�j�t 4 �vre v�lasztj�k.
1990 �ta az orsz�gban t�bbp�rt rendszer van. A 2004-es gy�ztes Camp of the Autonomous Islands (CdIA) 12 helyet szerzett meg a parlamentben, a Convention for the Renewal of the Comoros (CRC) pedig 6-ot. A v�laszt�jog minden 18. �v�t bet�lt� embert megillet. A szigetek tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uni�nak, az Arab Lig�nak.

F�ldrajzilag a Comore-szigetek r�sze Mayotte sziget �s a k�rnyez� kisebb szigetek. Am�g Comore-szigetek francia gyarmat volt, addig Mayotte k�zigazgat�silag hozz� tartozott. Amikor Comore-szigetek f�ggetlen orsz�g lett, Mayotte n�pszavaz�s �tj�n francia gyarmat maradt. Comore-szigetek �llama ezt nem ismeri el, saj�t ter�let�hez sz�m�tja Mayotte ter�let�t. A Glorioso-szigeteket a gyarmati korban Comore-szigetekr�l igazgatt�k a franci�k. A f�ggetlens�g megad�sa erre nem vonatkozott, de a comorei �llam k�veteli a ter�letet. Van a Glorioso-sziget csoportj�ban egy kor�bbi sziget, amelyet m�ra ellepett a tenger: Banc du Geyser. Comore-szigetek �llama szerint kiz�r�lagos gazdas�gi �vezet�hez tartozik, m�g Madagaszk�r 1976-ban annekt�lta.

• N�ps�r�s�g: 283,1 f�/km².
• N�pess�gn�veked�si r�ta: 2,99%.
• V�rhat� �tlagos �lettartam 61 �v.
• Csecsem�haland�s�gi r�ta igen magas: 81,8‰.
• �r�studatlans�g: 43%.

Gazdas�ga: agr�rorsz�g. A Comore-szigetek a vil�g egyik legszeg�nyebb orsz�ga. A sz�k�s term�szeti er�forr�sok �s a gyorsan n�vekv� n�pess�g a gazdas�g alapvet� meg�j�t�s�t s�rgetn�. B�r a szigetek f� gazdas�gi tev�kenys�ge az �ltetv�nyes mez�gazdas�g, de ugyanakkor �lelmiszerekb�l behozatalra szorulnak. K�lf�ldr�l tekint�lyes nagys�g� seg�lyek �rkeznek az orsz�gba �vr�l �vre. Az orsz�g �sszes GNP-je:217 milli� USD. a GNP/f� �rt�ke: 380 USD. A GDP szektor�lis megoszl�sa: mez�gazdas�g 40%, ipar 4%, szolg�ltat�s 56%. A f� kiviteli cikkei: a van�lia, az ylang-ylang (ill�olaj-alapanyag) �s a szegf�szeg. A hagyom�nyos gyarmati kapcsolatainak megfelel�en forgalm�nak k�zel fel�t Franciaorsz�ggal bonyol�tja le.

• Eportterm�kek: van�lia, szegf�szeg, ill�olaj, kopra, k�v�, kaka�.
• Importterm�kek: rizs �s �lelmszerek, k�olajterm�kek, f�mek, j�rm�vek, g�pek �s berendez�sek, vegyipari term�kek.
• F�bb kereskedelmi partnerek: Franciaorsz�g, USA, Szingap�r, N�metorsz�g, D�l-afrikai K�zt�rsas�g, Kenya, Pakiszt�n.
   
• K�zutak hossza: 880 km
• Rep�l�terek sz�ma: 4
• Kik�t�k sz�ma: 3