Botswana (r�gebbi nev�n Becsu�naf�ld) kontinent�lis helyzet� �llam Afrik�ban, tengerrel nem hat�ros. D�len a D�l-afrikai K�zt�rsas�g, nyugaton Nam�bia, �szakon Zambia, �szakkeleten pedig Zimbabwe hat�rolja. Gazdas�ga er�sen k�t�dik d�li szomsz�dj��hoz; mez�gazdas�g�ban a szarvasmarha-teny�szt�s, ipar�ban a b�ny�szat a legjelent�sebb.

G�v�rosa: Gaborone
�llamforma: k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: angol, setswana
F�ggetlen: 1966. szeptember 30.

Ter�let�nek kb. 80%-�t a Kalah�ri-medence foglalja el. Nagy r�sze s�ks�g. Legmagasabb pontja a Tsodilo Hills (1489 m).

Az UNESCO vil�g�r�ks�g-list�j�n jelenleg egy botswanai ter�let van: Tsodilo, melynek sziklafestm�nyekkel d�sz�tett dombjait vall�si �s spiritu�lis jelent�s�g�k miatt vett�k fel a list�ra 2001-ben.

Parlament�ris k�zt�rsas�g az �llamform�ja. Az orsz�g alkotm�nya, melyet 1987-ben m�dos�tottak, 1966.szept.30-�n l�pett hat�lyba. A 36 tag� nemzetgy�l�s tagjait 5 �vre v�lasztj�k meg. Az orsz�g �llamf�j�nek mand�tuma 4 �vre sz�l.

Botswana jog�llam, a r�mai jogot haszn�lj�k.

A lakoss�g nagy t�bbs�ge d�lkeleten �l, itt a n�ps�r�s�g el�ri a 15 f�/km²-t. A v�roslak�k ar�nya 30%.
Botswananak k�zel 1,64 milli� lakosa van. Az orsz�g n�pcsoportjai: csv�n�k (becsuv�n�k) (75,5%), son�k (12,4%), busmanok (szanok) (a Kalah�ri nyugati perem�n �lnek) (3,4%), koi koi (hottentott�k) (2,5%), ndebele 1,3%, egy�b 4,9%, eur�pai (kb. 2%).
Vall�sok: t�rzsi vall�s� 49,2%, protest�ns 29%, afrikai kereszt�ny (fekete kereszt�ny) 11,8%, r�mai katolikus 9,4%, egy�b 0,6%.
2003-as adatok szerint a lakoss�g kb. 37,8%-a HIV-fert�z�tt, de a n�pess�gsz�m ennek ellen�re nem cs�kken, mert nagy a szaporulat (2007-ben 1,503%-os n�veked�s volt).

�nnepnapok:

• janu�r 1.: �j�v (Ngwaga o mosha)
• janu�r 2.: �nnepnap
• m�rcius/�prilis: h�sv�t
• j�lius 2: Sir Seretse Khama-nap
• j�lius 19.: Eln�ki nap
• j�lius 20.: �nnepnap
• szeptember 30: a f�ggetlens�g napja (Boipuso)
• december 25: kar�csony (Keresemose)