Bissau-Guinea Afrika egyik legkisebb �llama a nyugati parton Szeneg�l �s Guinea k�z�tt, melynek fels�gter�let�hez tartoznak a Bijagos-szigetek is. T�bb nemzetk�zi szervezetben is tag: Afrikai Uni� (UA), Portug�l Nyelv� Orsz�gok K�z�ss�ge (CPLP), Hivatalosan Portug�l Nyelv� Afrikai �llamok Sz�vets�ge (PALOP), Latin Uni�, Nyugat-afrikai Gazdas�gi T�m�r�l�s (CEDEAO), Frankof�nia, Portug�l Gyarmatok Sz�vets�ge. A F�ld legszeg�nyebb orsz�gai k�z�tt tartj�k sz�mon.

Er�sen tagolt partvid�k�t mocsaras, mangroveerd�s s�ks�g k�s�ri, amelyet az orsz�g belseje fel� alacsony dombvid�k v�lt fel. Legmagasabb pontja: 210 m.

Az orsz�g mai alkotm�nya 1984-b�l sz�rmazik. Eszerint Bissau-Guinea eln�ki k�zt�rsas�g. 1991-t�l t�bbp�rtrendszer�. A n�pi gy�l�snek 150 k�pvisel� tagja van, akiket a nyolc, �t �vre v�lasztott ter�leti tan�cs v�laszt meg a saj�t tagjai k�z�l. A parlament v�lasztja az �llamtan�cs 15 tagj�t. Az �llamtan�cs eln�ke a k�zt�rsas�gi eln�k, aki egyben a korm�nyf� �s a fegyveres er�k f�parancsnoka is. A minisztereket �s az �llamtitk�rokat a korm�nyf� nevezi ki. A b�r�s�gi szervezet �l�n �ll� legfels�bb b�r�s�g b�r�it az �llamtan�cs eln�ke nevezi ki.
 

A f�v�rosban, Bissau-ban 274 000 f� lakik. Az orsz�g n�pess�ge 1 345 000 f�. A n�ps�r�s�g: 37,2 f�/km². A n�pess�gn�veked�si r�ta: 2,23%. V�rhat� �tlagos �lettartam: 50 �v. Csecsem�haland�s�gi r�ta: 108,5‰. �r�studatlans�g 66%.
A hivatalos nyelv a portug�l.
N�pek: balanta (25%), fulbe (20%), mandingo (12%), manyako (10%), egy�b (biaffada, bidjogo, pepel, eur�pai, mulatt).
A n�pess�g vall�sai: t�rzsi 50%, muzulm�n 45%, kereszt�ny 5%.

Bissau-Guinea agr�rorsz�g. F�ld�nk 10 legszeg�nyebb orsz�g�nak egyike. Gazdas�ga a mez�gazdas�g�n �s a hal�szaton alapszik. Legfontosabb term�nye �s �lelme a rizs. A polg�rh�bor� az orsz�g infrastrukt�r�j�t teljesen t�nkretette. A magas k�lts�gek miatt az �sv�nykincsek (k�olaj, foszf�t, bauxit) kitermel�se a k�zelj�v�ben nem v�rhat�. A gazdas�g nagym�rt�kben a k�lf�ldi seg�lyekre utalt, melyek a GDP 40%-�t, az importnak k�zel k�tharmad�t teszi ki. Nemzeti valuta: afrikai valutak�z�ss�g (CFA-frank, r�viden XAF). A GNP nem hivatalos, a becs�lt �rt�k 2004-ben 1,2 milli�rd USD. A GNP/f� �rt�ke szint�n becs�lt adat 2004-b�l, 900 USD. A GDP szektor�lis megoszl�sa: mez�gazdas�g 54%, ipar 15%, szolg�ltat�s 31%. A nemzetk�zi kereskedelembe m�g alig kapcsol�dik be.