Benin, hivatalosan a Benini K�zt�rsas�g (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franci�ul R�publique de B�nin) f�ggetlen �llam Afrika nyugati r�sz�n. Nyugatr�l Togo, keletr�l Nig�ria, �szakr�l Burkina Faso �s Niger szomsz�dos vele, d�len az Atlanti-�ce�n r�sz�t k�pez� Guineai-�b�l alkot vele hat�rt. F�v�rosa Porto Novo, de a korm�nyzati sz�khely az orsz�g legnagyobb v�ros�ban, Cotonouban tal�lhat�, amely Benin kultur�lis k�zpontja is egyben.

Hivatalos nyelv: francia
�llamforma: t�bbp�rtrendszer� demokr�cia

Nyugat-Afrik�ban ter�l el, Togo �s Nig�ria k�z�tt. Az Atlanti-�ce�nt�l k�zel 700 km hosszan ny�lik �szak fel� a Niger v�lgy�ben. A parti s�ks�g szavann�kon kereszt�l f�lsz�raz kl�m�j� alacsony hegyekig, felf�ldekig emelkedik. �szak-d�li kiterjed�se 650 km, nyugati-keleti pedig 320 km. Az orsz�gnak 1989 km hat�ra van. Ebb�l Burkina Fasoval 306 km, Nigerrel 266 km, Nig�ri�val 773 km �s Tog�val 644 km.

A benini parlament a 83 f�s Nemzetgy�l�s (Assembl�e Nationale), amelyet n�gy�vente v�lasztanak. Az �llam �s a korm�ny feje az eln�k, akit szint�n a polg�rok v�lasztanak, �t�vente, s aki egyben a hadsereg f�parancsnoka is. (Az 1990-es alkotm�ny csak egyszeri �jrav�laszt�st tesz lehet�v�.) Az eln�k nevezi ki a korm�nyt, azaz a minisztertan�csot. A Legfels�bb B�r�s�g a nemzetgy�l�snek van al�rendelve: a t�rzsi b�r�skod�st megsz�ntett�k.

Az orsz�gban mintegy 60 szud�ni n�p �l, n�gy�t�de falun. A lakoss�g kb. fele 15 �vn�l fiatalabb. �r�studatlans�g 63%.
 

Beninben mintegy 60 k�l�nb�z� n�pcsoport �l, a legnagyobb a fon (49%). M�s jelent�sebb csoportok: adja, joruba (7%), szomba (9%) �s bariba (16%), adzsa (11%), fulbe (4%).

A 2002-es n�psz�ml�l�s alapj�n az orsz�gban 141 595 k�lf�ldi �l. A t�bbs�g a k�rnyez� orsz�gokb�l �rkezett: Nigerb�l 49 300 f�, Togob�l 31 306 f�, Nig�ri�b�l 29 018 f�, Burkina Fasob�l 6 472 f�. Franciaorsz�gb�l 1169 f� �rkezett Beninbe.Legt�bbj�k saj�t nyelvvel rendelkezik (a legnagyobbak a fon �s a joruba), a hivatalos franci�t ink�bb csak a v�rosokban besz�lik.

A n�pess�g 42,3%-a kereszt�ny (t�bbs�g�k r�mai katolikus). A muzulm�nok ar�nya 27,8%. A vil�gvall�sok azonban gyakran keverednek a helyiekkel, az orsz�g 17,3%-a a vudu kultur�t m�veli. �gy tartj�k, hogy a vudu vall�s Beninb�l ered, a Rabszolgapartr�l elhurcoltak vitt�k �t Amerik�ba (Braz�lia, Karib-szigetek, �szak-Amerika egyes r�szei). A lakoss�g mintegy 70%-a vudu h�v�. 1992 �ta az orsz�g egyik hivatalos vall�sa; a nemzeti vudu �nnep �llami �nnep (janu�r 10.), elv�tve tal�lunk t�rzsi vall�sokat is.