|
Algria
 Algria szak-afrikai arab llam, Afrika msodik legnagyobb terlet orszga. Afrika szaknyugati rszn fekszik, fldkzi-tengeri partvonala 1200 km hossz.
A Fldkzi-tenger lgramlatai kellemes, mediterrn ghajlatot alaktanak ki a tengerparton. Itt a nyri kzphmrsklet 25-26 C, a csapadk vi mennyisge pedig 700–900 mm. A fennsk ghajlata kontinentlis. A hegyekben tlen gyakori a h. Az Atlasz-vidktl dlre a hsg egyre fokozdik, s a nyri napokon gyakorta elri az 50 C-ot. A Szahara szaki peremn a tli hnapokban, dli rszn nyron esik kevesebb csapadk (az vi tlag 100–200 mm). Gyakori a homokvihar, az n. harmattn.
Az UNESCO listjn csak egy algriai tj szerepel:Tassili n'Ajjer. A tj igen festi, a szl ltal koptatott homokk sziklk valsgos "erdt" alkotnak. Jelentsge mgis rgszeti lelhelyknt van. Sziklba vsett rajzok bizonytjk, hogy itt mr 8000 ve lt ember.
llamformja: elnki kztrsasg. Az 1989-ben mdostott alkotmny szerint eltrltk az FLN egyeduralmt s bevezettk a tbbprtrendszert. Az llamf csak muszlim lehet, s egyben a fegyveres erk fparancsnoka s a Legfelsbb Brsg elnke is. A miniszterelnk maga nevezi ki kormnya tagjait.
Az orszg 48 tartomnyra (vilajet) s 1541 helyi kzssgre oszlik.
Politikai prtok:
- FLN (Front de Libration Nationale)
- RND (Rassemblement National Dmocratique)
- MRN (Mouvement de la Rforme Nationale)
- MSP (Mouvement de la Socit de la Paix)
- PT (Parti des Travailleurs)
A fvrosban, Algrban kzel 1 840 000 f l. A npessgnvekedsi rta: 1,68%. A lakossg 96%-a szakon, az orszg 20%-n l. A lakossg 58%-a l vrosban. A vrhat tlagos lettartam 70 v. A csecsemhalandsgi rta 39,1‰. rstudatlansg:38%. Npek: arab (70%), berber (30%). Az orszg lakossga fiatal; a npessg 46%-a 15 ven aluli.
A hivatalos nyelv az arab. A msodik legfontosabb nyelv a francia. Az llami televzi arabul s franciul is sugroz.
Az rott nyelvet illeten fleg francia s fels-arab nyelven rnak.
Az llamvalls a szunnita muszlim, mivel a lakossg 99%-a ilyen felekezet. Etnikai megoszls: 85% arab, 10% berber, 4% fekete-afrikai, 1% francia.
nnepek:
- janur 1. j v
- mjus 1. a munka nnepe
- jlius 5. a fggetlensg napja
- november 1. a forradalom kezdete 1954-ben.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
