|
Afarok
Az afarok egy Északkelet-Afrikában élő nomád nép. Etiópiában a népesség 1,7%-ával a kilencedik legnagyobb népcsoportot alkotják, Dzsibutiban a népesség 35%-át, Eritreában 5%-át teszik ki.
Az afar egy összefoglaló név: az északi törzsek neve danakil, a délieké adal. Az afarok két nemzetsége (klánja) a politikai vezető szerepet betöltő asaimara (vörös) és a "munkásosztály", az asdoimara (fehér) klán.
Az afarok a Danakil (Afar-) sivatagban és mélyföldön élnek, mely a föld egyik legforróbb és legszárazabb területe. Az etiópiai afarok túlnyomórészt Afar szövetségi államban élnek, ahol a lakosság 90%-át teszik ki. Eritreában leginkább a Déli Vörös Tenger tartományban élnek.
Az afarok többsége ma is nomád pásztorkodó életmódot folytat. A száraz évszakban az Avas folyó mentén legeltetnek. Novemberben, az esőzések beköszöntekor magasabb területekre húzódnak az áradások és a moszkitók elől. Legfőbb szállítóeszközük a teve, legfontosabb tenyésztett állataik a kecske, a juh és a szarvasmarha.
Étrendjük főleg húsból és tejből áll, ezek a fő árucikkek is, melyek Sembete vagy Bati városának piacaira kerülnek. Emellett a sivatagban sóbányászattal is foglalkoznak.
Az afar sátrak neve ari, két vagy több ilyen alkot egy tábort (burra). Több faluból álló közösség vezetője a dardar, a törzsek élén pedig a szultán áll.
A körülmetélést a fiúknál és a lányoknál is alkalmazzák. A fiú akkor nősülhet meg, ha bátran elviselte ennek fájdalmait. Ilyenkor magának választhat feleséget.
Az afarok hagyományos életmódjának az is része, hogy igyekeznek minél kevesebb kárt tenni a környezetükben. Jelentős szerepük volt a kihalás szélére került szomáli vadszamár állományának megőrzésében.
Az afarok a 10. századtól kezdve tértek át az iszlámra, amiben a Vörös-tenger túloldaláról érkezett arab kereskedők térítésének volt szerepe.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
