Az olduvai-ipar (gyakori nevén olduwan-kultúra) a paleolitikum első szakaszának, a korai emberek eszközkészítő tevékenységének összefoglaló neve. A tanzániai Olduvai-szurdok környékén talált leletek alapján nevezték el, de az olduvai-ipar jóval nagyobb területen elterjedt, mint a névadó földrajzi egység.

Az irodalom nem egységes az olduvan-ipar és az acheuli-ipar megkülönböztetését illetően. Körülbelül 2,6 millió évesek az olduvan-ipar első leletei, félmillió évvel ezelőtt ért véget, miközben jó másfél millió éve már az acheuli-ipar jellegzetes mikrolit eszközei is megjelentek. Fa- vagy csonteszközökről nem tudunk, de ezen anyagok romlandó jellege miatt nem lehet biztosan állítani, hogy csak kőeszközök léteztek.

Az ipar első előállítói – a legelterjedtebb nézet szerint – a Homo habilis egyedei voltak, míg az acheulit a Homo erectusok alkalmazták. A két faj vélhetően sokáig élt egymás mellett. Ebben az időszakban az agytérfogat növekedése elképesztően gyors - az eszközkészítésben mégis határozott technikai konzervativizmus uralkodott. Jellegzetes példája ennek a Turkana-tó nyugati partjának két eszközkultúrája, az olduvai és acheuli. A két ipar legalább félmillió éven át létezett egymás mellett, egymástól látótávolságnyira. Az olduvai-kultúra mégsem változott egy szemernyit sem - a lehető legdurvábban megmunkált chopperek (kaparók és marokkövek) ipara semmit sem vett át az acheuli-ipar gondosan megmunkált eszközeiből. Egészében úgy tűnik, hogy a kőeszközkészítés technológiai újdonságai hullámokban terjedtek, mint a divat. A Homo genus anatómiájában is hasonló képet mutat: viszonylag kis területen egymástól jelentősen eltérő testalkatú, kinézetű emberek laktak egy időben. Ezen elképzelést jelenleg a fajképződésről alkotott evolúciós modelljeink megkérdőjelezik, mivel a habilisok és erectusok faji elkülönülése lényeges földrajzi akadály híján nehezen mehetett volna végbe. Ezért ma már felvetült az a nézet is, hogy a habilis faj nem leszármazottja, hanem fajtestvére a rudolfensis fajnak, és a belőle kialakult ergaster fajnak. Ezen elképzelés szerint a habilisok leszármazott nélkül kihalt fejlődési oldalágat képviselnek.

Az eszköztárat alkalmazó faj azért kérdéses, mert egyfelől az olduvai ipar nagyon hosszú időn keresztül létezett, másfelől csontleletek ritkán hozhatók összefüggésbe a szerszámot használókkal. Az olduvai ipar kezdetén még a Homo rudolfensis létezett, ezek azonban nagyjából 1,7 millió éve átadták helyüket a tőlük származtatható Homo ergasternek. Az 1,8-1,6 millió éves intervallumban azonban a Homo habilis is létezett ugyanazon a területen.

Jellemző termékei a chopper, kaparók, hasítók és marokkövek (szakóca). Az eszköztár kizárólag élelmiszer-feldolgozásra szolgál, egyetlen vadászeszköz sincs köztük. A choppereket egyszerű pattintással hozták létre, a kődarab egyik oldalát egyszerűen megtörték, és a törésfelületen kialakuló élt használták fel. A kétoldalt pattintott marokkövek nagyobb kézügyességet igényeltek.