Benin, hivatalosan a Benini Köztársaság (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franciául République de Bénin) független állam Afrika nyugati részén. Nyugatról Togo, keletről Nigéria, északról Burkina Faso és Niger szomszédos vele, délen az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl alkot vele határt. Fővárosa Porto Novo, de a kormányzati székhely az ország legnagyobb városában, Cotonouban található, amely Benin kulturális központja is egyben.

Hivatalos nyelv: francia
Államforma: többpártrendszerű demokrácia

Nyugat-Afrikában terül el, Togo és Nigéria között. Az Atlanti-óceántól közel 700 km hosszan nyúlik észak felé a Niger völgyében. A parti síkság szavannákon keresztül félszáraz klímájú alacsony hegyekig, felföldekig emelkedik. Észak-déli kiterjedése 650 km, nyugati-keleti pedig 320 km. Az országnak 1989 km határa van. Ebből Burkina Fasoval 306 km, Nigerrel 266 km, Nigériával 773 km és Togóval 644 km.

A benini parlament a 83 fős Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale), amelyet négyévente választanak. Az állam és a kormány feje az elnök, akit szintén a polgárok választanak, ötévente, s aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. (Az 1990-es alkotmány csak egyszeri újraválasztást tesz lehetővé.) Az elnök nevezi ki a kormányt, azaz a minisztertanácsot. A Legfelsőbb Bíróság a nemzetgyűlésnek van alárendelve: a törzsi bíráskodást megszüntették.

Az országban mintegy 60 szudáni nép él, négyötöde falun. A lakosság kb. fele 15 évnél fiatalabb. Írástudatlanság 63%.
 

Beninben mintegy 60 különböző népcsoport él, a legnagyobb a fon (49%). Más jelentősebb csoportok: adja, joruba (7%), szomba (9%) és bariba (16%), adzsa (11%), fulbe (4%).

A 2002-es népszámlálás alapján az országban 141 595 külföldi él. A többség a környező országokból érkezett: Nigerből 49 300 fő, Togoból 31 306 fő, Nigériából 29 018 fő, Burkina Fasoból 6 472 fő. Franciaországból 1169 fő érkezett Beninbe.Legtöbbjük saját nyelvvel rendelkezik (a legnagyobbak a fon és a joruba), a hivatalos franciát inkább csak a városokban beszélik.

A népesség 42,3%-a keresztény (többségük római katolikus). A muzulmánok aránya 27,8%. A világvallások azonban gyakran keverednek a helyiekkel, az ország 17,3%-a a vudu kulturát műveli. Úgy tartják, hogy a vudu vallás Beninből ered, a Rabszolgapartról elhurcoltak vitték át Amerikába (Brazília, Karib-szigetek, Észak-Amerika egyes részei). A lakosság mintegy 70%-a vudu hívő. 1992 óta az ország egyik hivatalos vallása; a nemzeti vudu ünnep állami ünnep (január 10.), elvétve találunk törzsi vallásokat is.