Omar Hasan Ahmad al-Baschir 1944. január 1-jén született Hosh Bannagában, Szudánban. Az 1989-es vértelen katonai puccs során került hatalomra, és az országot iszlám-fundamentalista magatartás szerint kormányozta. 1993 óta államelnök.

Al-Baschir egy nagymultú, befolyásos családból származik, az ország északi, iszlám domináltságú részéből. 1960-ban belépett a hadseregbe és katonai akadémiát végzett Egyiptomban, Malajziában, Pakisztánban és 1988-ban az USA-ban is. A megrögzött arab nacionalista gyors karriert csinált a hadseregben és (ami talán a legfontosabb) rendelkezik a kellő katonai tapasztalattal, hiszen résztvett a jóm-kippuri háborúban (1973), ahol Izrael ellen egyiptomi oldalon harcolt. Az Egyiptomból való visszatérése után tovább harcolt, de ekkor már a szudáni népifelszabadítóhadsereg (SPLA) ellen  az ország déli részén.

Szudánban az 1980-as évek óta Ő volt az iszlám-fundamentalista magatartás védelmezője, ugyanakkor nem hagyta, hogy akár az iszlamisták is veszélyeztesség hatalmát vagy a békét. Uralkodásában előtérbe helyezte a sáriát.

1989. június 30-án al-Baschir egy katonatiszt csoporttal vette át a hatalmat Szudánban. A puccs vér nélkül zajlott le. Ezek után meglapította a Forradalmi Parancsnokság Tanács A Nemzeti Megváltásért –et (RCC), és kinevezte magát a fegyveres erők legfőbb vezetőjének és államfőnek. Sziklaszilárd rezsimet épített ki, akiknek támogatását élvezve hadjáratot indított az ország déli területei ellen, mivel azok (vallási okokból kifolyólag is) (a koloniális időkig visszamenően) elhanyagoltnak és az 1956. január 1-i függetlenség után észak által elnyomottnak érezte magát és autonómiát követeltek maguknak.

1993-tól al-Baschir lett a formális államelnök és az 1996-os és 2000-es választásokkor is újra és újra megválasztott lett ebben a hivatalában. Az USA az 1990-es években felírta Szudánt a "gazemberállamok" listájára. Erre minden oka megvolt, többek között, hogy (az akkor még ugyan nem oly "híres" de már ekkor is terrorista) Osama bin Laden 1996-ig (azaz al-Bashir uralma alatt) problémamentesen tevékenykedhetett az országban.

Al-Baschir 2003 óta fellépett a darfuri szeparatista mozgalmak ellen.

2004-ben fejezte be az al-Baschir rezsim a háborút az ország déli provinciái ellen és a 2005 januárjában megkötött békeszerződéssel egy közös északszudáni-délszudáni átmeneti kormány alakult. Az olajforrások felosztásáról nem döntöttek végérvényesen.

2008. július 14-én a Hágai Nemzetközi Bíróság letartóztatási parancsot adott ki al-Baschir ellen népirtás, emberiség elleni- és háborús bűntettek elkövetése miatt. Ez volt az első eset, amikor államfői cím birtokosa ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsot indítványozott. A Nemzetközi Büntetőbíróság 2009. március 4-én bocsátotta ki a letartóztatási parancsot, ámde ahhoz a népirtás vádja többségi döntés alapján (ennek oka a kellő mennyíségü bizonyíték hiánya) nem került bele, de egy későbbi bővítés alkalmával e pontot is felvették a vádak közé.

A letartóztatási parancs kritikusai (pl. China, Oroszország, az Arab Liga, az Afrikai Unió) a vádakat a darfuri béketárgyalások akadályának tartják. 2009 júliusában az Afrikai Unió jóváhagyott egy határozatot miszerint az al-Bashir ellen kiadott letartóztatási parancsot semmibe veszi.