Omar Hasan Ahmad al-Baschir 1944. janu�r 1-j�n sz�letett Hosh Bannag�ban, Szud�nban. Az 1989-es v�rtelen katonai puccs sor�n ker�lt hatalomra, �s az orsz�got iszl�m-fundamentalista magatart�s szerint korm�nyozta. 1993 �ta �llameln�k.

Al-Baschir egy nagymult�, befoly�sos csal�db�l sz�rmazik, az orsz�g �szaki, iszl�m domin�lts�g� r�sz�b�l. 1960-ban bel�pett a hadseregbe �s katonai akad�mi�t v�gzett Egyiptomban, Malajzi�ban, Pakiszt�nban �s 1988-ban az USA-ban is. A megr�gz�tt arab nacionalista gyors karriert csin�lt a hadseregben �s (ami tal�n a legfontosabb) rendelkezik a kell� katonai tapasztalattal, hiszen r�sztvett a j�m-kippuri h�bor�ban (1973), ahol Izrael ellen egyiptomi oldalon harcolt. Az Egyiptomb�l val� visszat�r�se ut�n tov�bb harcolt, de ekkor m�r a szud�ni n�pifelszabad�t�hadsereg (SPLA) ellen  az orsz�g d�li r�sz�n.

Szud�nban az 1980-as �vek �ta � volt az iszl�m-fundamentalista magatart�s v�delmez�je, ugyanakkor nem hagyta, hogy ak�r az iszlamist�k is vesz�lyeztess�g hatalm�t vagy a b�k�t. Uralkod�s�ban el�t�rbe helyezte a s�ri�t.

1989. j�nius 30-�n al-Baschir egy katonatiszt csoporttal vette �t a hatalmat Szud�nban. A puccs v�r n�lk�l zajlott le. Ezek ut�n meglap�totta a Forradalmi Parancsnoks�g Tan�cs A Nemzeti Megv�lt�s�rt –et (RCC), �s kinevezte mag�t a fegyveres er�k legf�bb vezet�j�nek �s �llamf�nek. Sziklaszil�rd rezsimet �p�tett ki, akiknek t�mogat�s�t �lvezve hadj�ratot ind�tott az orsz�g d�li ter�letei ellen, mivel azok (vall�si okokb�l kifoly�lag is) (a koloni�lis id�kig visszamen�en) elhanyagoltnak �s az 1956. janu�r 1-i f�ggetlens�g ut�n �szak �ltal elnyomottnak �rezte mag�t �s auton�mi�t k�veteltek maguknak.

1993-t�l al-Baschir lett a form�lis �llameln�k �s az 1996-os �s 2000-es v�laszt�sokkor is �jra �s �jra megv�lasztott lett ebben a hivatal�ban. Az USA az 1990-es �vekben fel�rta Szud�nt a "gazember�llamok" list�j�ra. Erre minden oka megvolt, t�bbek k�z�tt, hogy (az akkor m�g ugyan nem oly "h�res" de m�r ekkor is terrorista) Osama bin Laden 1996-ig (azaz al-Bashir uralma alatt) probl�mamentesen tev�kenykedhetett az orsz�gban.

Al-Baschir 2003 �ta fell�pett a darfuri szeparatista mozgalmak ellen.

2004-ben fejezte be az al-Baschir rezsim a h�bor�t az orsz�g d�li provinci�i ellen �s a 2005 janu�rj�ban megk�t�tt b�keszerz�d�ssel egy k�z�s �szakszud�ni-d�lszud�ni �tmeneti korm�ny alakult. Az olajforr�sok feloszt�s�r�l nem d�nt�ttek v�g�rv�nyesen.

2008. j�lius 14-�n a H�gai Nemzetk�zi B�r�s�g letart�ztat�si parancsot adott ki al-Baschir ellen n�pirt�s, emberis�g elleni- �s h�bor�s b�ntettek elk�vet�se miatt. Ez volt az els� eset, amikor �llamf�i c�m birtokosa ellen a Nemzetk�zi B�ntet�b�r�s�g letart�ztat�si parancsot ind�tv�nyozott. A Nemzetk�zi B�ntet�b�r�s�g 2009. m�rcius 4-�n bocs�totta ki a letart�ztat�si parancsot, �mde ahhoz a n�pirt�s v�dja t�bbs�gi d�nt�s alapj�n (ennek oka a kell� menny�s�g� bizony�t�k hi�nya) nem ker�lt bele, de egy k�s�bbi b�v�t�s alkalm�val e pontot is felvett�k a v�dak k�z�.

A letart�ztat�si parancs kritikusai (pl. China, Oroszorsz�g, az Arab Liga, az Afrikai Uni�) a v�dakat a darfuri b�ket�rgyal�sok akad�ly�nak tartj�k. 2009 j�lius�ban az Afrikai Uni� j�v�hagyott egy hat�rozatot miszerint az al-Bashir ellen kiadott letart�ztat�si parancsot semmibe veszi.