Hétezer magyar él Dél-Afrikában
Dél-Afrikában hétezres magyar közösség él. Egy jelentősebb magyar csoport él Johannesburgban és környékén. Egy másik nagyobb csoport Durbanben, és egy kisebb Fokvárosban. Mindhárom város helyszíne a labdarúgó Vb-nek is.
A magyar követség időnként rendez kulturális összejöveteleket nagyobb nemzeti ünnepeken. Gyakorlatilag mindenkit meghívnak. Ezenkívül létezik egy Dél-Afrikai Magyar Szövetség. Hétvégén és nagyobb egyházi ünnepeken rendeznek találkozókat, amelyek látogatottak, nagyon összetartóak a magyarok.
Dél-Afrikába most köszönt be a tél és a foci világbajnokság is. Egy hónap múlva kezdődik a Vb. Az ottani magyarok is sajátjuknak érzik. A nagykövetség és a magyar szövetség nevében a Riskó Zoltán, ortopédsebész, traumatológus főorvos.felajánlotta a kiutazó magyaroknak a segítségeiket.
Dél-Afrikában egyetlen egészségügyi dolgozó, rendőr, katona, tűzoltó nem vehet ki egyetlen szabad napot sem. Teljes készültséggel várják a játékokat. A legnagyobb kontingens az amerikai csoport. Már hosszabb együtt dolgoznak az FBI-jal, a CIA-vel, a Scotland Yarddal, az Europollal, az Interpollal a dél-afrikai hatóságokkal. A futballhuligánok listája is megvan a hatóságoknak, tehát ha valaki el is jut az országba, azonnal vissza fogják fordítani.
Párhuzamos az állami és a magánszektor az egészségügyben
A dél-afrikai egészségügyet tekintve az állami és a magánszektor párhuzamosan működik. Gyakorlatilag műszer-, vér-, gyógyszerhiány miatt műtét még nem maradt el. A kormány messzemenően gondoskodik a lakosságról. A fehér lakosság érthető módon - mivel esetükben gyakoribb a magánbiztosítás - inkább magánklinikára mennek. De az állami egészségügyben is egyre többen találnak gyógykezelésre. Ez azzal is összefügg, hogy emelkedik a fehér munkanélküliek száma - mondta Riskó Zoltán, ortopédsebész, traumatológus főorvos.
A szociális ellátás Dél-Afrikában nagyon jó. Ez a gondoskodással függ össze, a kormányok úgy érzik, hogy felelősséggel tartoznak a lakosság egészségéért. És talán az is szerepet játszik, hogy a HIV-fertőzöttség, az AIDS előfordulása talán itt a legmagasabb - jelentette ki a főorvos. 5,7 milllió fertőzött él Dél-Afrikában a 42 millió lakosból. Irtózatos nyomásként nehezedik az egészségügyre. Mind a privát, mind a magánszektorra. A Zuma vezette új kormány szakított a korábbi nézetekkel. Elemi kötelességüknek érzik, hogy gondoskodjanak az AIDS betegekről.
25 éve nehezen fogadták be az orvost
Sajnos nem sikerült teljesíteni a Mandela-kormány óta sem az irtózatos igény kielégítését, 8-10 millió ember lakik még mindig nyomornegyedekben, elsősorban Fokváros és Johannesburg környékén. A főorvos munkahelyéhez több mint kétmillió lakos tartozik, ez olyan mintha Budapesten egy kórház lenne. Az emberek egy része illegális bevándorló. Az afrikai ubuntu - vendégszeretet - értelmében nem kifejezetten üldözik. Ők a legszegényebb réteghez tartoznak. De sokan találnak menekültstátuszra Szomáliából, Etiópiából. Róluk is gondosodik az állam.
Amikor a sebész Dél-Afrikába került, rendkívüli orvoshiány volt, a nyolcvan ágyas traumatológiai osztályon nem volt orvos. Ennek ellenére nehezen fogadták be. Úgy gondolták, hogy egy kelet-európai kommunista országból érkezett. Akkor még javában dübörgött az apartheid. De kemény munkával sikerült elnyernie Riskó doktornak a helyiek bizalmát.
Újfajta apartheid
1994-ben felajánlották a sebésznek az állampolgárságot, talán azért is éltek vele, mert úgy érezték, hogy ha onnan eljönnek, akkor nem marad, aki az ottani lakosokról gondoskodik. 1994 óta egyértelműen fehérnek tekintenek, de akik ismerik az orvost, tudják, hogy semmi köze az apartheidhez. Akik nem ismerik, az a bőre színe alapján néha megkülönbözteti. Azt mondja Riskó doktor, hogy egy újfajta apartheid van Dél-Afrikában kialakulóban, ami fehérellenes.
|