Teleki Samu alapos elõk�sz�tõ munka ut�n, 1886 november 29-�n �rkezett a Zanzib�r sziget�re, ahol H�hnellel egy�tt nagy k�r�ltekint�ssel kezdt�k meg az Afrika ismeretlen vid�keinek felkutat�s�ra indul� exped�ci�juk szervez�s�t. A kor legtapasztaltabb karav�nvezetõinek Dzsumbe Kimemet�nak �s Dualla Ildrisznek a felfogad�sa valamint a 300 fõnyi karav�n felszerel�si list�i bizony�tj�k hogy Teleki�k nem szabv�nyos vad�szkir�ndul�sra indultak. 1887. febru�r 4-�n indultak a tengerparti Panganib�l Taveta (Kenya) fel�. �tk�zben s�lyos csap�s �rte az exped�ci�t. A Kelet-Afrik�r�l gyûjt�tt szakirodalmat, t�rk�peket �s le�r�sokat tartalmaz� l�da a teherhord� sz�k�se miatt elveszett. Az Usambara �s Pare-hegys�gek, valamint a Dsipe-t� �rint�se ut�n 1887 j�nius�ban �rkeztek meg a Kilimandzs�r� t�v�hez. Afrika hegy�ri�s�n minden elõtte pr�b�lkoz�n�l feljebb, az 5310 m�teres magass�gig jutott fel. 1887. szeptemberben ism�t a Kikujuf�ld�n �thaladva t�bb �zben is hal�los �ldozatokat k�vetelõ harcba keveredtek az exped�ci�t megt�mad� kikuju t�rzs tagjaival. 1887 okt�ber�ben a Kenya-hegy megm�sz�sakor elsõk�nt �rte el a h�hat�rt, a 4680 m�teres magass�got. Nyemszbõl, a Baringo-t�t�l �szaki ir�nyba indulva, az eur�paiak sz�m�ra ismeretlen vid�keken �thaladva �rt�k el a Nyiro-hegy d�li l�b�t, majd helybeli karav�nvezetõk seg�ts�g�vel 1888. m�rcius 6-�n jutottak el az itt �lõ turk�na n�p �ltal Nagira Mwaiten n�ven ismert t�hoz, melyet Teleki Rudolf tr�n�r�k�srõl nevezett el. Az exped�ci� fedezte fel a Kelet-Afrikai �rok 646 m�ter magasan mûk�dõ tûzh�ny�j�t, mely a Rudolf t�t�l 5 km-re d�lre magasodik. A Rudolf t� keleti partjai ment�n �szaki ir�ny�ba folytatt�k �tjukat. Nagy n�lk�l�z�sek �s �let�k t�bbsz�ri kock�ztat�s�val jutottak el Kelet-Afrika m�sik lefoly�stalan s�s tav�hoz melyet Stef�nia t�nak (Rudolf tr�n�r�k�s feles�ge ut�n) neveztek el. Ez �v augusztus�ban a turk�na, riat, elmolo, szamburu �s szuk (pokot) t�rzsek f�ldjeit keresztezve, a sivatagos, gy�ren lakott vid�ken, az �h�ns�gtõl szenvedve jutottak vissza a Baring�-t�hoz, majd Taveta �rintve �rkeztek Mombas�ba, 1888. okt�ber 24-�n. Az exped�ci� sikeres munk�j�r�l Teleki csak egy r�vid jelent�st publik�lt a Times has�bjain, mag�t az utaz�st �s annak eredm�nyeit kis�r�je H�hnel �rta le. (H�hnel Lajos: Teleki S�muel gr�f felfedez� �tja Kelet-Afrika egyenl�t�i vid�kein 1887-1888-ban, I-II. k�tet)
Teleki Samu a k�vetkezõ �v (1889) elej�n l�togat�st tett Abessz�ni�ba, hol Harar vid�k�t kereste fel. Az 1886-t�l 1889-ig tart� utaz�sainak k�lts�geit a mag�nvagyon�b�l fedezte. (�rt�kes birtokokat adott el). A k�vetkezõ �vekben is jelentõs, fõleg vad�szati c�l� utaz�sokat tett. 1893-ban kereste fel Indi�t, ahonnan Szum�tra �s J�va sziget�re utazott. 1895-ben ism�t visszat�rt Afrik�ba, �jra megk�s�relte a Kilimandzs�r� megm�sz�s�t, de ekkor sem siker�lt a cs�csot (5895 m) el�rnie.
Munk�ss�g��rt sz�mos tudom�nyos t�rsas�g kit�ntette, 1894-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta. A b�csi udvart�l 1897-ben elnyerte a “val�s�gos bels� titkos tan�csos” c�met. Amikor kit�rt az els� vil�gh�bor� m�r 69 �ves volt, de mint tartal�kos husz�ralezredes, felaj�nlotta szolg�lat�t az uralkod�nak, kor�ra val� tekintettel azonban azt m�r nem fogadt�k el. M�g k�t �vet �lt, 1916. m�rcius 10-�n hunyt el. Hal�la ut�n S�romberk�n helyezt�k nyugalomba a Teleki-csal�d kript�j�ban. A kripta a II. vil�gh�bor� idej�n s�lyosan megs�r�lt, a s�rokat kibontott�k. K�s�bb kijav�tott�k, 1960-as �vekben m�eml�kk� nyilv�n�tott�k. T�bbsz�r is kirabolt�k a s�reml�ket. Jelenleg a s�romberki ref. egyh�zk�zs�g viseli gondj�t. Eml�k�re 1989-ben szobrot �ll�tottak a magyar utaz�k �rdi panteonj�ban, a Magyar F�ldrajzi M�zeum parkj�ban.     

�lete

A felfedezõ utaz� 1845. november 1.-�n sz�letett S�romberk�n (Maros-Torda megye).
A neves erd�lyi Teleki csal�d reform�tus �g�nak lesz�rmazottja. Elõdei k�z�l sz�mos jelentõs tud�s �s �llamf�rfi tette megbecs�lt� a csal�d nev�t. Apja gr�f Teleki S�muel erd�lyi f�ldbirtokos. Az anyak�nyvben �s minden hivatalos okm�nyban keresztneve S�muelk�nt szerepel, csal�di k�rben �s az ismer�s�k �ltal�ban Samunak h�vt�k. A sz�ki Teleki csal�d – Nagy Iv�n geneol�giai levelez�se szerint, az �si Gar�zda nemzets�gb�l ered. A csal�d felmen� �g�nak legtekint�lyesebb alakja Teleki S�muel (1739-1822) az Afrika-kutat� d�dapja, aki Erd�ly kancell�rja volt �s 50.000 k�tetes k�nyvgy�jtem�ny�nek �tad�s�val alap�totta meg a marosv�s�rhelyi Teleki T�k�t. A kancell�r egyik fia Teleki Domokos (1773-1798), aki f�leg �sv�nytannal foglalkozott, sokat utazott Nyugat-Eur�p�ban �s maradand� �rdeme, hogy � �rta le magyar nyelven a XVIII. sz�zad v�g�nek Magyarorsz�g�t (Egyn�h�ny hazai utaz�sok le�r�sa, B�cs, 1796). Fiatalon 25 �vesen halt meg. A kancell�r m�sik fia Teleki Ferenc volt a nagyapja az Afrika kutat�nak. Teleki S�muel kancell�r �p�tette a s�romberki kast�lyt, valamint vele �telenben a domboldalon 1772-ben a csal�di s�rboltot, mely k�zel 150 �ven �t a csal�d temetkez� helye volt. K�z�piskol�it mag�n�ton v�gezte el. A debreceni reform�tus koll�giumban �retts�gizett 1863-ban, jeles eredm�nnyel. Felsõfok� tanulm�nyait a g�ttingeni �s berlini egyetemeken folytatta. G�ttingenben az �llam �s gazdas�g-tudom�nyi fakult�sra iratkozott be, de �sv�nytant, geol�gi�t, f�ldrajzot �s csillag�szatot is tanult. A kor elismert tud�sai, professzorai oktatt�k. Tanulm�nyai befejezt�vel katonai p�ly�ra l�pett, 1881-ben orsz�ggyûl�si k�pviselõk�nt bekapcsol�dott a politikai k�z�letbe. (egy �v kiv�tel�vel mikor nem indult �lete v�g�ig k�pviselõ volt) Ekkor ismerkedett meg Rudolf tr�n�r�k�ssel,-�s feles�g�vel Stef�nia hercegn�vel, II. Lip�t belga kir�ly le�ny�val – a Magyar F�ldrajz Tudom�nyok t�rsas�g eln�k�vel �s fõv�dn�k�vel, aki �l�nk figyelemmel k�s�rte az akkoriban zajl� f�ldrajzi felfedezõ utaz�sok esem�nyeit. A Rudolf tr�n�r�k�ssel k�z�sen tett erd�lyi (G�rg�nyszentimre-i kast�ly volt kedvenc tart�zkod�si hely�k) vad�szatok �rlelt�k meg Telekiben egy egzotikus vad�szexped�ci� terv�t. Minden bizonnyal Rudolf sugallta az �tletet, hogy a tervezett vad�szutat k�sse �ssze Kelet-Afrika akkor m�g ismeretlen t�jainak a Baring�-t�t�l �szakra elter�lõ vid�keknek felkutat�s�val. A tudom�nyos c�lok megval�s�t�sa �rdek�ben k�s�rõ�l a fiatal, pozsonyi sz�let�sû osztr�k sorhaj�hadnagyot, Ludwig von H�hnelt aj�nlotta, aki j�rtas volt a term�szettudom�nyokban �s kitûnõ t�rk�p�sznek bizonyult. M�g H�hnel hegym�sz� t�r�kon k�sz�lt fel a nagy utaz�sra, Teleki Franciaorsz�gban �s Angli�ban folytatott el�zetes tanulm�nyokat. Felkereste a British M�zeumot, a brit Kir�lyi F�ldrajzi T�rsas�got, k�nyveket �s t�rk�peket gy�jt�tt �ssze, afrikai szak�rt�kkel konzult�lt. Ebb�l is k�vetkeztethet�, hogy nem egyszer� vad�sz-szafarira k�sz�lt.

Teleki utaz�sainak tudom�nyos �rt�ke

A 3000 kilom�teres �tvonal a Baring� t�t�l �szakra olyan vid�keken haladt �t, melyeket a XIX. sz. m�sodik fel�ben a t�rk�pek m�g feh�r foltk�nt �br�zoltak. Az ismeretlen �tszakasz elsõ t�rk�pez�se, az exped�ci� t�rt�net�nek meg�r�sa �s k�zread�sa H�hnel �rdeme, de ez a t�ny nem hom�lyos�thatja el, hogy az utaz�s kezdem�nyezõje, szervezõje �s vezetõje Teleki Samu volt. Az exped�ci� egyik �rdeme, hogy ismeretlen vagy alig ismert t�rzsekrõl, n�pcsoportokr�l k�z�lhettek, szem�lyes tapasztalatokon nyugv�, m�ig forr�s�rt�kû, hiteles h�rad�sokat. Teleki �s H�hnel �rt�kes �s m�iig egyed�l�ll� fot�dokument�ci�t k�sz�tett, mely a XIX. sz�zadi Kelet-Afrika term�szeti k�p�rõl, telep�l�seirõl, n�peirõl jelentõs inform�ci�kat r�gz�tett. 16 k�l�nb�zõ n�pt�rzstõl, vagy vid�krõl sz�rmaz�, 338 darabb�l �ll� t�rgyi etnogr�fiai anyagot gyûjt�ttek, mely a Magyar N�prajzi M�zeum afrikai gyûjtem�ny�nek alapj�v� v�lt. A felfedezõ utaz�s meteorol�giai, geol�giai, f�ldrajzi, �llat- �s n�v�nytani megfigyel�sei Kelet-Afrik�r�l sz�mottevõ �j “nyersanyagot” adtak a term�szettudom�nyok mûvelõinek. A Rudolf- �s Stef�nia-tavak, valamint a Teleki-vulk�n felfedez�se szolg�ltak kiindul�spontul a Kelet-afrikai-�rokrendzser kialakul�s�t magyar�z� �j f�ld-fejlõd�st�rt�neti elm�letnek.
H�rom �j kam�leon fajt fedeztek fel. A kor nemzetk�zi h�rû szakemberei �ltal feldolgozott, 237 fajt sz�ml�l� herb�riumban 32 vir�gos n�v�ny-, 1 p�fr�ny-, 32 lombos moha-, 4 m�jmoha- �s 9 zuzm�faj volt �j a tudom�ny sz�m�ra. Teleki nev�t 1 m�jmoha �s 6 vir�gos n�v�nyfaj viseli. Legismertebb ezek k�z�l a Kenya-hegyen 3-4000 m magass�gban megtal�lt Lobelia telekii Schweininf., �s a Kilimandzs�r�n a Senecio telekii Schweininf. Arra, hogy nemcsak H�hnel, hanem Teleki is gyûjt�tt n�v�nyeket, az a t�ny utal, hogy olyan helyekrõl is vannak gyûjt�sek, ahol egyed�l j�rt. Teleki nev�t viseli a kenyai Mount Kenya nyugati oldal�n tal�lhat� glaci�lis eredetû v�lgy, valamint a Kenya-hegy k�zponti cs�csr�gi�j�t�l d�lre a Shipton-, Tilma- �s Sommerfelt-cs�cs k�z�tti cirkuszv�lgyben, kb. 4360 m tengerszint feletti magass�gban tal�lhat� tengerszem (Teleki Tarn). A f�ggetlenn� v�lt kenyai n�p megbecs�l�s�nek jele, hogy a Teleki-v�lgy felsõ szakasz�n, 4300 m magass�gban tal�lhat� mened�kh�zat is r�la nevezt�k el (Teleki Lodge), mivel az eur�pai felfedezõ utaz�k k�z�l õ j�rt itt elsõk�nt.