Magyar-Afrikai kapcsolatok

Afrika l�leksz�ma az id�n l�pte �t az egymilli�rdot, a kontinenssel folytatott kereskedelm�nk m�gis csak feleakkora, mint a t�zmilli�s Portug�li�val. Egy p�r Ikarus m�g j�r erre-arra, a magyarok �ltal �szak-Afrik�ban megk�t�tt vas�ti �zleteknek azonban alig van m�r nyomuk. A magyar–afrikai gazdas�gi kapcsolatokat tekintett�k �t r�viden.

R�gen, d�len

Ikarus, Globus, Ganz, csak n�h�ny m�rkan�v, amelyek  a rendszerv�lt�s el�tt, ha nem is Coca Cola-szint�, de viszonylag nagy ismerts�gnek �rvendtek Afrika sok orsz�g�ban.

A m�szaki-tudom�nyos egy�ttm�k�d�ssel foglalkoz� magyar v�llalat, a Tesco (Technical and Scientific Cooperation) r�v�n 1962 �s 1990 k�z�tt sz�mtalan orsz�gban dolgoztak magyar szakemberek �s c�gek. Utat, vasutat, k�rh�zakat �p�tett�nk Alg�ri�ban, L�bi�ban, Marokk�ban, jelen voltunk t�bbek k�z�tt Angol�ban, Eti�pi�ban �s Keny�ban is.

Volt olyan �v, amikor Magyarorsz�g a vil�g orsz�gai k�z�l a nyolcadik volt az Afrik�nak ny�jtott m�szaki seg�ts�gny�jt�sban. Nagyk�vets�geink mellett sz�mtalan kereskedelmi kirendelts�g is m�k�d�tt a kontinensen.

Pados Zolt�n, a Tesco vez�rigazgat�ja elmondta, hogy a rendszerv�lt�s ut�n szinte r�gt�n v�ge lett mindennek. A c�gek m�g �l� szerz�d�sei lassan lej�rtak, �s szinte egyiket sem �j�tott�k fel.

Ahogy az orosz piac elveszt�s�n�l, itt is szerepet j�tszott az a felfog�s, hogy minden rossz, amit az el�z� rendszer tett, egy�bk�nt is mit �rdekel minket Afrika, amikor sokkal fontosabb dolgunk is van. Pados szerint az ideol�gia val�ban szerepet j�tszott a kapcsolatok kialak�t�sakor – alapvet�en azokkal az �llamokkal kerest�k a kapcsolatot, amelyek a szocializmus, igaz, afrikai verzi� r�g�s �tj�t j�rt�k –, de 1990-re m�r egy�ltal�n nem ez volt a f� mozgat�rug� az Afrik�val kapcsolatos k�lkereskedelmi d�nt�sekben. A legintenz�vebb kapcsolatot ekkor Alg�ri�val �poltuk, �s Alg�ria sohasem tartozott a szovjet �rdekszf�r�ba.

A m�sik t�vhit az volt, hogy Magyarorsz�g vesz�tett ezeken az �zleteken. Igaz, a legt�bb orsz�ggal �gy indult a kapcsolat, hogy szakembereket k�ldt�nk ki, �s a k�lts�gekbe a magyar �llam is besz�llt. �ket azonban nemsok�ra hazai c�gek k�vett�k. Ahov� orvosok mentek, ott megjelent a Medicor (k�rh�zi felszerel�sek), ahol agr�rm�rn�k�k dolgoztak, ott nem sok�ra felt�nt a b�bolnai �llami gazdas�g. Pados szerint gazdas�gilag hat�rozottan el�ny�s volt Magyarorsz�gnak ez a kapcsolat.

Mi van most?

A kontinenssel folytatott kereskedelm�nk nagys�ga jelenleg a g�r�g�kkel vagy a portug�lokkal folytatott kereskedelem fel�t teszi ki. Az ITDH-nak (Magyar Kereskedelemfejleszt�si �gyn�ks�g) csak Alg�ri�ban van k�pviselete, a Szahar�t�l d�lre m�g k�lk�pviselet�nk is csak h�rom orsz�gban van. Ezek m�k�d�s�r�l sz�ls�s�ges v�lem�nyeket hallottunk. A kenyai nagyk�vetr�l az az �ltal�nos v�lem�ny, hogy hatalmas lelkesed�ssel v�gzi a munk�j�t, de hallottunk olyan diplomat�r�l, aki ink�bb csak �tv�szelni szerette volna az afrikai kik�ldet�st.
Magyar nagyk�vets�gek Afrik�ban
(Nagyobb t�rk�p)

Ezek a t�nyek persze nem szabhatnak g�tat a magyar tal�l�konys�gnak. A gazdas�gi kapcsolatok nagy r�sze, k�r�lbel�l nyolcvan sz�zal�ka ugyan nemzetk�zi c�gek hazai le�nyv�llalat�hoz k�thet�, egy-k�t v�llalkoz� az�rt a neh�z k�r�lm�nyek ellen�re is utat tal�lt Afrik�ba.

Morenth P�ter, az ITD szubszaharai megb�zottja elmondta, hogy Hajd� mos�g�peket �rulnak Keny�ban, egy debreceni c�g nemr�g nyert meg egy tendert egy angolai egyetemi campus beb�toroz�s�ra, a Flexiton pedig t�vk�zl�si h�l�zatok szoftvereit tudta eladni.

Magyar szakemberek sokfel� dolgoznak a kontinensen. A gambiai tiszteletbeli konzul, Suha Gy�rgy elmondta, hogy sz�mtalan kis- �s mikrov�llalkoz�s van magyar k�zben, h�r hivatalos inform�ci� kev�s van r�luk. Suha tud egy palackoz��zemr�l Szeneg�lban, biztons�gi c�gekr�l t�bb orsz�gban, �s tud egy nemzetk�zi c�g tulajdon�ban lev�, de magyarok �ltal �zemeltetett b�ny�r�l Afrika d�li r�sz�n.

Kell-e nek�nk egy�ltal�n?

T�ny, hogy Magyarorsz�gnak sohasem voltak gyarmatai. Kapcsolata a kontinenssel nem volt szoros, �s nem is v�rhat� el, hogy az �lbolyban tolongjunk, brit vagy francia c�gekkel versenyezz�nk az afrikai �zleti lehet�s�gek�rt. Afrika pedig a vil�g legszeg�nyebb kontinense.

Afrika n�pess�ge id�n �tl�pte az egymilli�rd f�t. Egyes orsz�gok, p�ld�ul Angola, Nam�bia, Botswana v�s�rl�ereje gyorsan n�vekszik. M�s �llamok, p�ld�ul D�l-Afrika �s Nig�ria gazdas�ga r�g�ta er�snek sz�m�t. �s meg kell eml�teni a sok, eddig kiakn�zatlan lehet�s�get ny�jt� nyersanyagpiacot is.

Afrik�ban jelent�s szoci�lis �s inform�lis t�k�t halmoztunk fel. A magyar szakembereket �s c�geket megbecs�lt�k, �s a sok Magyarorsz�gon tanult di�knak k�sz�nhet�en Afrika-szerte sok magyarul besz�l� m�rn�k, orvos �s �zletember �l. Ha sok�ig parlagon hagyjuk ezek az el�ny�s adotts�gokat, el�bb-ut�bb elt�nnek.

Ugyanakkor szomsz�daink nem hagyt�k teljesen veszni r�gi kapcsolataikat. Rom�ni�nak, Lengyelorsz�gnak van tengere, az � helyzet�k k�nnyebb, de Szlov�kia p�ld�ul vel�nk egy s�lycsoportban van, nemr�g m�gis megnyertek egy nagy vas�ti tendert Szeneg�lban.

Mi�rt az �llam?

Felvet�dhet a k�rd�s, mi sz�ks�g van egy�ltal�n �llami szerepv�llal�sra. Piacgazdas�g van, a c�gek oda mennek, ahol lehet�s�get l�tnak a profitra. Ha nem mennek Afrik�ba, h�t nem mennek.

Az ITDH janu�rban tartott egy workshopot nig�riai �s magyar �zletemberek r�szv�tel�vel a k�t orsz�g k�z�tti gazdas�gi kapcsolatok fejleszt�se �rdek�ben. Ez volt az els� alkalom, amikor egy fekete-afrikai orsz�g �n�ll�an ker�lt ter�t�kre. Kider�lt, a magyar c�gek menn�nek, de a magyar �llam szinte teljes visszavonul�sa megnehez�ti a helyzet�ket. A legt�bb megk�rdezett az inform�ci�gy�jt�s �s a protokollfeladatok ell�t�sa volna az �llam legfontosabb dolga.

Pados Zolt�n eml�tett egy m�sik szempontot. Afrik�ban egyszer�en m�sk�nt kezelik az �llami c�geket. Ennek az az egyik oka, hogy a legnagyobb megrendel� �ltal�ban az �llam, a m�sik, hogy egyszer�en nagyobb az a bizalom, amit egy �llami c�g �lvez. Ezt nyugaton m�r r�g�ta felismert�k, �s sok �llami-mag�n k�z�s v�llalkoz�s j�tt l�tre.

Tervek

Az ITDH pr�b�lkozik. A janu�ri, Nig�ri�val foglalkoz� workshopon sz�mtalan �zleti lehet�s�g mer�lt fel. F�iskola l�trehoz�sa Nig�ri�ban ak�r sz�zsz�zal�kos t�mogatotts�ggal, biomassza-er�m�, textil�zem stb., de hogy ezek l�trej�nnek-e, az m�s k�rd�s. Az ITDH Nig�ria ut�n szeretne hasonl� f�rumot tartani a Kenya, D�l-Afrika, esetleg a Botswana vagy Zambia �ltal ny�jtott �zleti lehet�s�gekr�l

Magyar v�llalatoknak j� lehet�s�get ny�jthatna, �s a janu�ri workshop egyik aprop�ja is volt az EDF, az Eur�pai Uni� eszk�ze a fejl�d� orsz�gok p�nz�gyi t�mogat�s�ra. A huszonk�tmilli�rd eur�s alapba Magyarorsz�g 2008 �ta nett� befizet�, de magyar c�gek egyel�re egy�ltal�n nem r�szes�lek ennek a forr�snak az Afrik�ban felhaszn�lt r�sz�b�l. Vagyis a magyar ad�fizet�k t�mogat�s�val francia �s brit v�llalatok k�tnek �zletet a kontinensen.

A magyar �llam jelenleg legink�bb az uni� keretein bel�l k�pzeli el az egy�ttm�k�d�st, ami nem zs�kutca, de nem v�ltja ki teljesen a bilater�lis kapcsolatokat. A megk�rdezett szak�rt�k �s �zletemberek a k�toldal� kapcsolatok fejleszt�s�t szorgalmazz�k. Mint l�tjuk, ahol ez fenn�ll (p�ld�ul Kenya) ott izgalmas dolgok t�rt�nnek.

forr�s: Index.hu