Az afrikai n�pcsoportok a vil�gon a legsokf�l�bbek genetikai szempontb�l, azonban az afrikai demogr�fiai esem�nyek, az evol�ci� �s a betegs�gek k�z�tti �sszef�gg�sekb�l eddig csup�n korl�tozott k�vetkeztet�seket lehetett levonni a viszonylag kis sz�m� genetikai minta, �s az archeol�giai maradv�nyok ritkas�ga miatt. A kutat�k �ltal�ban �gy v�lt�k, hogy a modern ember Kelet-Afrik�b�l sz�rmazik, r�szben, mert az anat� miai szempontb�l modernnek tartott legkor�bbi kopony�kat keleten tal�lt�k, r�szben amiatt, hogy az Afrik�n k�v�li popul�ci�kban megtal�lhat� a Kelet-Afrik�ban tapasztalt genetikai mint�zat egy r�sze.

�tezer �vvel ezel�tt, a szubszaharai Afrika sz�tsz�rt ter�leteit nyelv�szeti �s kultur�lis szempontb�l elt�r� vad�sz�gy�jt�get� n�pcsoportok n�pes�tett�k be. Az elm�lt 5000 �vben az ilyen popul�ci�k nagy r�sze elt�nt a f�ldm�vel� �s �llatteny�szt� csoportokba val� aszszimil�ci�, vagy a kihal�s miatt. A megmaradtak k�z� tartoznak a k�z�p-afrikai pigmeus, a tanz�niai, izol�lt, csetteg� nyelven besz�l� popul�ci�k �s a d�l-afrikai Kalah�ri-sivatag ter�letein �l� busmanok. Az elm�lt 100 �vben azonban m�g ezen n�pcsoportok egy r�sze is �tt�rt a mez�gazd�lkod�sra.

Egy z�m�ben amerikaiakb�l �ll� kutat�csoport hosszadalmas �s szerte�gaz� genetikai vizsg�latnak vetett al� sz�mos afrikai popul�ci�t, �s az ennek eredm�nyek�nt sz�letett eddigi legnagyobb adathalmazb�l levonhat� k�vetkeztet�seket a Proceedings of the National Academy of Science c. tudom�nyos szaklap febru�ri sz�m�ban tett�k k�zz�.

A modern emberek eredet�hez „legjobban illeszked� helysz�n” megtal�l�s�hoz bonyolult statisztikai modellez�st alkalmaztak a kutat�k. Ennek eredm�nyek�nt arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy az adatok legjobb illeszked�s�t akkor kapj�k, ha az emberis�g b�lcs�j�nek a hely�t D�lnyugat-Afrik�ba helyezik. A kelet-afrikai eredetn�l ez kb. 300–1000-szer val�sz�n�bb. A d�l-afrikai eredet mellett sz�lnak a legkor�bbi archeol�giai bizony�t�kok is, a megmunk�lt csonteszk�z�k, a v�sett osztrigah�jak, �s a klimatikus bizony�t�kok, melyek szerint sokkal bar�ts�gosabb volt az �ghajlat 60 000–70 000 �vvel ezel�tt Afrika d�li r�sz�n, mint a keletin.