A Szahara sivatagban élő növények a xerofita, vagyis szárazságtűrő fajokhoz tartoznak. Más fajták még a halofita, vagy sótűrő növények, füvek, cserjék és fák. A szárazságtűrő növények olyan növények, melyek alkalmazkodtak a csökkent vízmennyiséghez. A sótűrő növények alkalmazkodtak a sóban gazdag élőhelyekhez, mint a fél-sivatag, sós mocsarak és tengerpartok. A Szaharában vannak nedves, zöld területek is. A Nílus völgye erre egy kiváló példa. A Nílus folyónak köszönhetően itt fellelhetők növények, fák és más élőlények is. A Szahara északi részén, a Földközi tenger mentén olajfák láthatók. Vizsgáljuk meg közelebbről a Szahara sivatag növényeit!

Afrikai velvicsia

Az afrikai velvicsia mélyre nyúló gyökereinek köszönhetően képes megélni a sivatagban. Ezek a gyökerek mélyen a földbe nyúlnak, és annyi vizet szívnak fel, amennyit csak tudnak. Ezáltal a növény megbirkózik a száraz és meleg sivatagi körülményekkel. Az afrikai velvicsia több száz vagy akár több ezer évig is élhet.

Afrikai velvicsia

Afrikai peyote kaktusz

Az afrikai peyote kaktusznak vastag szára van, és ez segíti abban, hogy sok időn keresztül visszatartsa a vizet. A kaktusz levelei tüskévé egyszerűsödtek, ily módon kevesebb vizet párologtatnak. Mivel a sivatagban nem esik az eső (legalábbis nem minden évben), a növények ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetik túlélésüket. A peyote kaktuszt orvoslásra is alkalmazzák. A meszkalint, amely a növényben található alkaloid, szkizofrénia és más pszichés betegségek gyógyítására használják.

Afrikai peyote kaktusz

Eragrostis, tőtippan

A Szaharában a többi növény mellett, a tőtippan rendkívül elterjedt. Ez a fű gyorsan terjed, és a sivatag lakói örömmel használják fel. Szerelemfű néven is ismert.

Cyperus eragrostis (Szerelemfű)

Közönséges datolyapálma

A közönséges datolyapálma az egyik legfontosabb exportnövény, ugyanakkor a helyieknek fontos élelemforrás. A legtöbb alkoholos és alkoholmentes ital hozzávalója a datolyapálma. Különböző édességek és helyi ételek elkészítésére is használják. A helyiek a növény leveleit is megfőzik, akárcsak a zöldségét. Még a növény magjait is felhasználják liszt vagy kenyér készítésére.

Datolyapálma

Dum-pálma

A dum-pálma a Nílus folyó völgyében őshonos, egyiptomi pálma néven is ismeretes. Melasz, sütemények és édességek elkészítésére használják. Nincsenek ágai, magjai pedig több egyiptomi síremlékben is fellelhetőek. Az ősi egyiptomiak szent fának tartották.

Dum-pálma

Kakukkfű

Amellett, hogy a Szaharában élő állatok számára fontos táplálékforrás, a kakukkfüvet gyakran használják az afrikai és más közel-keleti ételek elkészítéséhez. Növénytani neve a Thymus vulgaris, többféleképpen is felhasználható gyógynövény; használják például emésztési zavarok, légúti fertőzések és görcsök kezelésére. A kakukkfű szárazságtűrő, így a sivatag száraz talajában gyorsan növekedik.

Kakukkfű

Olajfák, olívafák

Nagyon kevés embert tudja, hogy az olajfák a Nílus folyó mentén is élnek. Először Afrikában termesztették az olívafákat, majd innen terjedt el más országokba is. Az olívafák (vagy olajfák) fontos elemei a Szahara sivatag ökoszisztémájának, ugyanakkor hasznot hozó üzletet is jelentenek a helyieknek.