Fldrajza
A Szahara sivatagi formit a szl (aeoli homokk) s a ritka eszsek formltk. Ilyen formk a homokdnk s homokmezk vagy homoktengerek (erg), a kves sksgok (hamada), a kavicssksgok (reg), a szraz vlgyek (vdi) s a ssksgok (satt vagy sott). Rendhagy terepformi kz tartozik az rbl is kivehet spirlis formj mauritniai Bikaszem.
A sivatagbl szmos hegy s hegysg emelkedik ki, kztk sok vulkni, kztk az Aïr-hegysg, az Ahaggar-hegysg, a Tibeszti-hegysg, az Adrar des Iforas s a Vrs-tengeri hegysg.
A Szahara folyvizei tbbnyire csak szezonlisan ltezk. A f kivtel a Nlus, amely kzp-afrikai forrsvidktl szak fel haladva a Fldkzi-tengerbe mlik, folysa mentn hatalmas terleteket ntzve. A fldalatti vzzr rtegek nhol elrik a felsznt, ozisokat ltrehozva, mint amilyen a Baharja, a Gardaja, a Timimun, a Kufra s a Sziva.
A Szahara kzps rsze hiperszraz, alig valami vegetcival. szaki s dli szeglyein s fennskjain vannak ritks fvel s sivatagi bozttal fedett terletek s a vizet sszegyjt vdikban fk s magasabb bokrok is elfordulnak.
|