Tmgd
Tmgd (arabul تيمقاد; latinul Thamugadi, Thamugas; trsvltozata Timgad) Algria 1982 ta vilgrksgi vdelmet lvez rmai kori romvrosa Batna tartomnyban, Batntl 35 kilomterre dlkeletre, az Aurès-hegysg szaki vonulatai kzt, 1000 mteres tengerszint feletti magassgban. Az i. sz. 100-ban alaptott kolnia a hls szerkezet rmai kori vrosok szp, szak-afrikai pldja, jelents pletei egy-egy diadalv, sznhz, knyvtr, basilica, curia s tizenngy therma. A kiterjedt romterletet helyenknt „szak-afrikai Pompeji”-knt emlegetik.
A 355355 mteres fallal krlvett, ngyzetes alapterlet, eredeti vrosmag szigor szerkezett jl rzkeltetik az azt kettszel, egymsra 90 fokban merleges, tkletesen egyenes vonalvezets, korinthoszi oszlopcsarnokkal vezett utak, a kelet–nyugati irny (a hadi ttal azonos) decumanus maximus s az szak–dli cardus maximus. A decumanus nyugati vgben ll Traianus 2. szzad kzepi, 1900-ban rszlegesen feljtott, homokk diadalve (tmgdi diadalv nven is ismert), valamint a lambaesisi kapu. A decumanus s a cardo keresztezdsnl tallhat a portikuszok keretezte frum, amelyet dlrl a polgrok basilicja s a trvnykezs helyszne, a curia hatrol. Ugyanitt tallhat a 3500 frhelyes, j llapotban lv sznhz, amelyben napjainkban is tartanak eladsokat, ezenkvl szentlyek, templomok, thermk s egy knyvtr.
A 2. szzadban kialakult j vrosnegyedben tovbbi piachelyek s thermk tallhatak, valamint az impozns, mreteiben a Pantheonra emlkeztet capitoliumi templom, amelyet a rmaihoz hasonlan Jupiter tiszteletre szenteltek (160). Ennek kzelben egy flkrves szently, ngyszgletes alaprajz, 7. szzadi kis keresztny templom tallhat. Fennmaradt nhny, mozaikkal gazdagon dsztett lakhz romja is. A romvros nyugati peremn lthatak a donatizmus korszakra datlhat bazilika s a pomps mozaikpadls keresztelkpolna romjai.
|