Hufu uralkod�sa i.e. 2590 �s 2540 k�z�tt kezd�d�tt, regn�l�si ideje 23 �v k�r�l lehetett (Maneth�n �s a torin�i papirusz adatai ellentmond�ak, H�rodotosz szerint 50 �vig uralkodott). Piramisa ebb�l kiindulva i.e. 2580-2530 k�r�l �p�lt, a munk�latok pontos id�tartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptol�gia egyhang� �ll�spontja alapj�n az uralkod� temetkez�si hely��l �p�lt. A kiterjedt s�rmez�k �s csatlakoz� kultikus �p�tm�nyek a piramisk�rzetet halotti v�ross� teszik.

Hufu piramisa a k�nai nagy fal mellett a legnagyobb ismert �kori �p�tm�ny. A mai egyiptomi f�v�ros, Kair� k�zvetlen k�zel�ben, a ma m�r Kair� el�v�ros�nak sz�m�t� G�za v�rosa mellett �ll, �s a F�ld egyik legismertebb turistal�tv�nyoss�ga. A g�zai piramismez�t alkot� h�rom kir�lypiramis egyike.

A szakmai konszenzus sz�les k�r� arra vonatkoz�an, hogy az egyiptomi piramisok eset�ben s�r�p�tm�nyekr�l van sz�, �p�t�si idej�k pedig megfelel a hozz�juk rendelt uralkod�k regn�l�si idej�nek. A temetkez�si jelleg egy�rtelm�en ad�dik a szarkof�g jelenl�t�b�l.

A piramis alakja Hufu idej�re m�r bizonyosan a napszimbolik�val �llt kapcsolatban. Az obeliszkek (tehen) tetej�n elhelyezett cs�csk� (benben(et)) g�la alakja �s a piramis g�la alakj�nak azonoss�ga az egyiptomiak gondolatvil�g�ban is kapcsolatot hozott l�tre a k�t szimb�lum k�z�tt, amit tov�bb er�s�tett az �gynevezett piramidion, a piramis tetej�n elhelyezett nagym�ret� cs�csidom. (Ez Hufu s�rj�n�l 7 tonn�s is lehetett.)

Kivitelez�si technik�ja �s technol�gi�ja minden tekintetben azonos a vel�k egykor� egy�b ismert �p�tm�nyekkel, csak nagyobb volumen�. F�lbehagyott �p�tkez�sek helysz�n�n vagy a lakoss�g �ltal r�szben lebontott �p�tm�nyekn�l az �p�tkez�s menete is l�that�. A legkor�bbi id�kt�l kezdve a nyitott g�d�r m�dszer�vel dolgoztak, vagyis a f�ldalatti s�rkamr�t �rokk�nt kiv�jt�k, majd elk�sz�lte ut�n befedt�k. Sok esetben a szarkof�g nem f�rne el a levezet� folyos�n vagy a bej�rati ajt�n, ez�rt azt m�g a fed�s el�tt kellett odasz�ll�tani �s a hely�re emelni.

Mark Lehner NOVA-projekt nev� piramis�p�t�si k�s�rlete alapj�n 12 munk�s napi 8-9 k�bm�ternyi szikl�t termelt ki. Egy munkacsoport teh�t 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2,5 milli� k�bm�ter kitermel�s�t, ami 965 �v. Teh�t k�r�lbel�l 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat �v alatt kifejthette a sz�ks�ges mennyis�get.

Az �sszes kir�lypiramist - kett� kiv�tel�vel - alaposan felt�rk�pezt�k az elm�lt k�t �vsz�zadban.

A fel nem t�rt kamr�k kutat�sa a mai napig sok energi�t vesz ig�nybe. A sikertelens�g azonban nem „ismeretlen t�nyez�k�n” m�lik, hanem azon, hogy val�sz�n�leg a IV. dinasztia egyik piramis�ban sincsenek a s�rkamr�kon k�v�l tov�bbi helyis�gek.[21] A III-IV. dinasztia fordul�j�n �p�tett mejd�mi piramis (amelyet val�sz�n�leg Sznofru fejezett be), a IV. dinasztiabeli Sznofru k�t piramisa �s Hufu piramisa t�retlen �p�t�szeti fejl�d�si vonalat mutat. Huni piramis�ban egyetlen meredek folyos� vezet a f�ld al�, majd r�vid v�zszintes szakasz ut�n egy f�gg�leges akn�n kereszt�l, alulr�l a s�rkamra padl�j�ba torkollik. Sznofru els� piramis�ban ehhez hasonl� az elrendez�s, a k�l�nbs�g az, hogy a folyos� nem k�zvetlen�l, hanem egy nagyobb helyis�gen kereszt�l csatlakozik a s�rkamr�hoz, valamint egy m�shonnan ny�l� folyos� egy magasabban elhelyezett s�rkamr�ba vezet. Sznofru m�sodik piramisa az els� tov�bbfejlesztett v�ltozata: a folyos� a talajszintet el�rve v�zszintess� v�lik, a halotti kelengy�s kamra �s a s�rkamra padl�ja a talajszinten van, a harmadik kamra pedig a s�rkamr�b�l ny�lik. A Hufu-piramis mindh�rom kamr�ja s�rkamra volt, eddig a IV. dinasztia piramisaiban m�s jelleg� helyis�g nem ker�lt el�. Kidolgozotts�guk m�rt�ke mutatja, hogy az als� kett�t egy�ltal�n nem is akart�k befejezni, val�sz�n�leg az uralkod� korai elhal�loz�sa eset�re hagyt�k ezeket az �regeket, hogy mindig legyen k�szenl�tben egy s�rkamra. Kultikus jelleg�k eset�n f�lbehagy�suk megmagyar�zhatatlan.

Rainer Stadelmann viszont - aki �n�ll� monogr�fi�t adott ki a IV. dinasztia piramisair�l - �gy gondolja, hogy a Hufu-piramist �gy tervezt�k, ahogyan fel�p�lt, semmif�le tervez�si vagy kivitelez�si m�dos�t�st nem fogad el. V�lem�nye szerint a Huni �s Sznofru piramisaiban l�v�, a Nagy Gal�ri�hoz hasonl� szerkezet� helyis�gek, a dahs�ri t�rt fal� piramis mell�kpiramis�nak al�p�tm�ny-szerkezete �s Sznofru mindk�t piramis�nak al�p�tm�nyei egyenes el�k�p�t jelentik a nagy piramisnak.

A k�rd�s m�g nem tekinthet� lez�rtnak.

Hufu piramis�nak kutat�sa ma gyakorlatilag csak az Upuaut-projektb�l �ll, amely a Kir�lyn� Kamr�j�nak szell�z�j�ratait kutatta eddig, �s a k�s�bbiekben a Kir�ly Kamr�j�nak szell�z�i is sorra ker�lnek. A terepmunka l�nyeg�ben sz�netel, annak ellen�re, hogy az als� kamra �s a hozz� vezet� folyos� gyakorlatilag felt�ratlan. A piramisk�rzethez tartoz� �p�tm�nyek kutat�sa jelenleg is folyik, �s a leg�rdekesebb eredm�nyeket a munk�sok v�ros�nak felt�r�sa ny�jtotta. Itt betekint�st nyerhett�nk az �egyiptomi munk�sok mindennapi �let�be, munkak�r�lm�nyeikbe, javadalmaz�saikba, s�t lehets�ges el�menet�kr�l is inform�ci�t nyert�nk, mivel az egyik munkafel�gyel�r�l m�r biztosan tudjuk, hogy egyszer� munk�sk�nt kezdte.