A Memn�n-kolosszusok (arabul el-Kolossz�t vagy esz-Szal�m�t) III. Amenhotep f�ra� k�t hatalmas �l�szobra, melyek 3400 �ve �llnak a th�bai nekropoliszban, a N�lus partj�n a mai Luxor v�ros�val �tellenben.

A k�t kolosszus eredetileg Amenhotep halotti templom�nak bej�rat�n�l �llt, mely az �kori Egyiptom legnagyobb temploma volt, de �p�t�se ut�n nem eg�szen k�tsz�z �vvel le kellett bontani, mert t�l k�zel �p�lt a N�lushoz, �s a foly� �venk�nti �rad�sa helyrehozhatatlan k�rt tett benne. David Robertsnek az 1840-es �vekben k�sz�lt metszete v�zzel k�r�lv�ve �br�zolja a k�t kolosszust.

A szobrok kvarcithomokk�b�l k�sz�ltek, amit vagy G�z�b�l (a mai Kair� mellett), vagy Gebel esz-Szilszil�b�l (Asszu�nt�l 60 km-re �szakra) sz�ll�tottak ide. Talapzatukkal egy�tt 18 m�ter magasak. A k�t�mb�k sz�ll�t�s�t Hapu fia, Amenhotep fel�gyelte, a szobrokat Men udvari szobr�sz (Bek amarnai szobr�sz apja) faragta ki.

A k�t, kb. 16 m�ter magas szobor �lve �br�zolja a f�ra�t, amint kezeit t�rd�n nyugtatja; arccal a foly� �s felkel� Nap fel� fordul. L�bai mellett k�t kisebb alak �ll, f� feles�ge, Tije, �s anyja, Mutemwia. A szobor oldalain H�pi, a N�lus-isten �br�zol�sa l�that�.

Az 1. sz�zadban alkot� �kori g�r�g geogr�fus, Sztrab�n sz�mol be arr�l az i. e. 27-ben t�rt�nt f�ldreng�sr�l, melyben az �szaki kolosszus der�kt�l felfel� �sszeomlott. Innent�l a szobor minden hajnalban „�nekelt” – halk z�g� vagy f�ty�l� hangot adott ki, amit feltehet�leg az emelked� h�m�rs�klet �s az elp�rolg� harmat okozott.

A szobor innen kapta nev�t. Memn�n a legenda szerint a tr�jai h�bor� egyik h�se volt, az aithiopszok kir�lya, ��sz hajnalistenn� fia, aki Afrik�b�l vezette csapatait Kis-�zsi�ba, Tr�ja megseg�t�s�re, de Akhilleusz legy�zte. A g�r�g�k a szoborban Memn�nt l�tt�k, amint �nek�vel k�sz�nti anyj�t, a Hajnalt.

Gyorsan terjedt az �nekl� szobor legend�ja �s a hit, mely szerint szerencs�t hoz, illetve j�slatot mond, �s egyre t�bb l�togat� �rkezett, k�zt�k t�bb r�mai cs�sz�r is. A Hadrianus k�s�ret�ben utaz� Julia Balbilla epigramm�kat �rt r�la, melyeket fel�rtak a szoborra. A rejt�lyes hang �r�kre elhallgatott 199-ben, mikor Septimius Severus cs�sz�r megpr�b�lta elnyerni az or�kulum kegy�t �s �sszeilleszttette a kett�t�rt szobrot.