Ramesszeum
A Ramesszeum II. Ramszesz kori egyiptomi fra halotti temploma. A luxori templommal szemben, a Nlus nyugati oldaln, II. Amenhotep s IV. Thotmesz templomai kzt plt az i. e. 13. szzadban. A falakat a fra hadjratait megrkt reliefek bortjk: a kdesi csatt, a hettitk elleni s a szriai gyztes hborkat bemutat dombormvek.
A templomot Ramszesz rviddel trnra lpse utn kezdte el pteni Ameneminet s Penr ptszek irnytsval, a munklatok kb. a 22. vig folytak, de a 30. vben megrendezett els szed-nnep eltt mr bizonyosan befejezdtek. Terlete mintegy 15 000 m². Ameneminet, „a kirlyi emlkmvek ptsnek ffelgyelje” Ramszesz gyerekkori bartja volt. Magn a terleten korbban is ptkeztek mr; a nagy oszlopcsarnok alatt kzpbirodalmi srt trtak fel gazdag leletanyaggal.
A monumentlis plet kt udvart s plnt, egy nnepi oszlopcsarnokot s egy ngyoszlopos szentlyt foglal magban. Eredeti neve „az vmillik Temploma Uszermaatr Szetepenrnek, aki egyesl Thbval mon nyugat-thbai birtokn”. A grg korban Ozimandiasz srjaknt s Memnoniumknt ismertk, elbbi nevt Diodrosz Szikulosztl kapta az els udvarban ll hatalmas kolosszusrl, melyet Ozimandiasznak neveztek (ez Ramszesz uralkodi neve, az Uszermaatr Szetepenr eltorztott vltozata), utbbi nevt Sztrabntl, a msodik oszlopos udvarban ll „Ifjabb Memnn” szobor utn. Mai nevt Rhamession formban Jean-Franois Champollion alkotta, aki 1829-ben ltogatta meg a romokat, s a hieroglifk elolvassakor azonostotta Ramszeszt mint pttett.
|