|
Luxori templom
 A luxori templom vagy lukszori templom (egyiptomi nyelven Ipet reszut, „dli hrem”) kori egyiptomi templomkomplexum a Nlus keleti partjn, Luxor vrosban (az kori Thbban). A thbai hromsg, mon, Mut s Honszu tiszteletre plt, akrcsak a kzeli karnaki templomegyttes. Az jbirodalom idejn az Opet-nnep f helyszne volt.
A terleten mr a Kzpbirodalom kora ta templomok lltak. A ma ll templomot III. Amenhotep kezdte pteni uralkodsnak kzepe tjn; a szentlyek, kztk az Amenhotep isteni szletst brzol kpekkel dsztett helyisg mr a 30. vre, az uralkod els szed-nnepre elkszltek. II. Ramszesz idejn a templom jelents bvtsen esett t, ksbb tbb uralkod is kisebb bvtseket vgzett rajta. A 3. szzad vgtl 7. szzadig rmai (biznci) katonai tborknt funkcionlt, amelynek kzponti rszn egy rvid ideig pogny templom, majd keresztny szently is mkdtt, majd az arab hdts utn az Abu el-Haggag mecset plt efl. gy a luxori templom gyakorlatilag tbb mint 3000 ve megszakts nlkl vallsi jelentsg helyknt funkcionl.
A templom teljes hossza 189,89 mter, legnagyobb szlessge 55,17 mter.
A templom a kirly isteni ka-lelknek kultuszkzpontja volt; az a hely, ahol a kirlyi hatalom mon segtsgvel vente megjul az Opet-nnep keretn bell. Az Opet- (vagy Ipet-) nnepen, melyet Hatsepszut uralkodsa alatt rendeztek meg elszr, megismtldik a fra isteni fogantatsa (Hatsepszut uralkodsa alatt alakult ki az a vallsi nzet, hogy a frat maga mon nemzette). Az nnep sorn mon szobrt a szent brkn Karnakbl Luxorba viszik, ahol a bels szentlyben az isten ritulisan egyesl az uralkod anyjval, aki gy ismt letet ad a fra kjnak. A kirly a szentlyben eggy vlik jjszletett kjval, s ereje megjul. A templom brzolsainak ezek a szertartsok adjk a tmjt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
