A bojtos�sz�s maradv�nyhal (Latimeria chalumnae) k�l�nleges, 2 m�tert el�r� m�lytengeri hal. 1938 december�ben D�l-Afrika partjain�l fogt�k ki els�, 1,5 m�teres p�ld�ny�t, mintegy 300 m�ter m�lys�gb�l. A k�zeli East-London m�zeum�ba vitt�k. Itt der�lt ki, hogy a kihaltnak v�lt coelacanthid�k csal�dj�ba tartozik. Az �l� k�v�let h�re szenz�ci�k�nt j�rta be a vil�gsajt�t. Az�ta t�bb p�ld�ny is el�ker�lt.

1938. december 23-�n Hendrik Goosen hal�szhaj�-kapit�ny a von�h�l�j�ban tal�lta az �rdekes leletet. A halat tart�s�tott�k, majd levelez�sbe kezdtek J.L.B. Smith professzorral, de a kar�csony miatt elh�z�dott a kapcsolatfelv�tel, ez�rt a halat v�g�l kit�mt�k. Smith r�gt�n felismerte, hogy a kit�m�tt hal, amelyet l�t, azonos az addig csak k�v�letekb�l ismert bojtos�sz�s hallal. A prepar�l�si elj�r�s miatt azonban nem �llt rendelkez�sre a csontv�z, a kopolty�k. Az 1938-as p�ld�nyt a d�l-afrikai East-London M�zeumban �rzik a mai napig is.

A bojtos�sz�s halak a csontos halak monofiletikus csoportj�ban az izmos�sz�j� halak k�z� tartoznak. Ezen halak jellegzetess�ge, hogy �sz�jukban csontok tal�lhat�k, amelyeket izmokkal mozgatni k�pesek. E tulajdons�gaikat el�sz�r fossz�li�kon tanulm�nyozt�k, �s m�r ezek alapj�n fel�ll�tott�k azt az elm�letet, hogy az �sszes sz�razf�ldi gerinces ezek lesz�rmazotta.

A Latimeria chalumnae ennek az �si csoportnak ma is �l� lesz�rmazottja. �tlagosan 80 kg-os t�meget �rhet el, k�t m�ter hossz�ra n�, �s enyhe ivari dimorfizmus ismerhet� fel a testm�retekben.

Elterjed�se az Indiai-�ce�n nyugati r�sz�t�l D�l-Afrik�ig, a kelet-afrikai part ment�n Madagaszk�rt�l Keny�ig. �letm�dja nem val�sz�n�s�ti, hogy a sz�razf�ldi �llatok k�zvetlen �se lenne, legfeljebb k�z�s �st�l sz�rmazik vel�k. A k�z�pm�ly vizeket kedveli, sosem ker�lhet sz�razf�ldre, izmos �sz�it pedig nem az aljzaton s�t�lgat�sra haszn�lja, hanem korm�nyz�sra. Ilyen �letter� �s �letm�d� �llat nem lehetett a sz�razf�ldi gerencisekhez vezet� �t kezdete.

1989-t�l szigor�an v�dett, a kihal�s sz�l�n �ll� fajj� nyilv�n�tott�k, tilos minden kereskedelmi c�l� hal�szata. M�zeumok �s tudom�nyos kutat�sok sz�m�ra is csak k�l�n beszerzend� enged�llyel lehet kifogni. 1998-ban a teljes popul�ci�j�t k�r�lbel�l 500 p�ld�nyra becs�lt�k. A Latimeria nem m�sik faj�t, a L. menadoensist szint�n vesz�lyeztetettnek min�s�tett�k.