Zld mamba
Hossz, vkony test kgy, tmasztk nlkl kpes thidalni a bokrok s fk gai kztti nagyobb tvolsgokat is, mikzben farkval egyenslyoz.
Mint minden mambnak, a feje ennek a fajnak is hossz s ovlis, szemk nagy, kerek pupillj.
Nagy pikkelyeik szne rnyalt, a srgstl a kkeszldig vltozik. A nagy, vltozatos formj fejpajzsok szeglye fekete, ezltal jl elklnlnek. A htt fed 13 pikkelysor kevesebb, mint amennyi ms kgykon megszmllhat. Ezek a htoldali pikkelyek klnsen nagyok, felsznk sima, de nem fnyes.
Hossz farkt feketvel szegett srga pikkelyek fedik.
A fiatal pldnyok kkeszld sznek.
tlagos mretk 1,5–2 mter.
Nappal aktv, ilyenkor madarakra, kis rgcslkra, s felteheten denevrekre vadszik.
Nagy, kerek pupillj szemnek ksznheten a legcseklyebb mozgst is szreveszi.
Fszekalja 10-17 tojsbl ll.
A mambk (gy a zld mamba is) Afrika legveszlyesebb mrg kigyi kz tartoznak, de ritkn marnak. Veszlyt rezve igyekeznek elmeneklni, csak sarokba szortva harapnak. Mrgk rendkvl ers, fknt idegmrget tartalmaz. Pr csepp is okozhtaja egy ember hallt, ha nem kap azonnal ellenszrumot.
|