A p�paszemes pingvin magyar nev�t a szemei felett l�that� csupasz r�zsasz�n b�rfel�letr�l kapta. Ennek szerepe az �llat testh�m�rs�klet�nek egyens�lyban tart�sa: amikor megemelkedik a h�m�rs�klet, t�bb v�r jut ide (a fel�let ett�l m�g �l�nkebb sz�nt kap), ami leh�lhet. Egy�bk�nt a mad�r pingvinhez m�lt�an fekete �s feh�r. Cs�re, l�ba, sz�rnyai, farka, h�ta �s arcr�sze fekete. A h�t feket�je a fejtet�n kereszt�l a cs�rig jut. Az arcr�sz is fekete, de a cs�r k�t oldal�n a szemn�l indul�, a nyak alj�n �ssze�r� feh�r r�sz v�lasztja el a fejtet�t�l. A has feh�r, de a sz�leihez k�zel lefele ny�l� patk� alakban fekete s�v fut benne, ami n�ha �sszefolyik a h�tfolttal. Az arcr�l indul�, a mad�r k�t oldal�n v�gigfut� feh�r r�sz �gy csak a test alj�n, a patk� alak� folt v�g�n �rintkezhet a feh�r hassal.

A nemek hasonl�ak, b�r a h�mek n�mileg nagyobbak, �s cs�r�k is er�sebb. A p�paszemes pingvin hossza a 40-60 centim�ter k�z�tt mozog, t�mege pedig 2-4 kilogramm.

A p�paszemes pingvin halev�, els�sorban szard�nia-, szardella-, makr�la- �s heringf�l�k k�pezik t�pl�l�k�t. �ramvonalas test�vel, �sz�h�rty�s l�baival �s �sz�kk� fejl�d�tt sz�rnyaival gyors man�verekre k�pes a Bengu�la-�ramlat t�pl�l�kban gazdag viz�ben. �tlagosan 30 m�teres m�lys�gig mer�l. Egy t�pl�l�kszerz� �tja sor�n ak�r 110 kilom�tert is megtehet.

Amilyen �gyes az �ce�n viz�ben, a sz�razf�ld�n olyan esetlen�l mozog. Hogy az �llatok biztons�gban legyenek a ragadoz�kt�l, nehezen megk�zel�thet� helyeken alakulnak meg a kol�ni�k – jelenleg a vadon �l� popul�ci�k z�me szigeteken �l. A vedl�si id�szak okt�ber-november h�napokra esik, ilyenkor az �llatok nem sz�llnak v�zre.

A monog�m p�paszemes pingvinek az eg�sz �vben szaporod�k�pesek, de t�bbnyire a november-m�jus k�zti id�szakban ker�l sor a p�rz�sra. A k�vek k�zti k�lt��regbe rakott k�t-h�rom toj�s 38–42 nap m�lt�n kel ki. A fi�k�k eg�szen k�t�ves korukig alig hasonl�tanak sz�leikhez: tollazatuk fak�, h�toldaluk barn�s, mellkasuk kr�msz�n�. Mindk�t sz�l� r�szt v�llal t�pl�l�sukban, ami eg�szen az elv�laszt�sig tart. Ez a t�pl�l�k mennyis�g�t�l �s min�s�g�t�l f�gg�en 60–130 nap m�lt�n t�rt�nik meg, majd az ut�d tengerre sz�ll, �s hossz� id�re elt�nik a sz�l�hely�r�l. Csak kb. k�t�ves korukban t�rnek vissza.

A p�paszemes pingvin toj�ja 4, h�mje 5 �vesen �ri el az ivar�retts�get. �tlag�letkora 10–11 �v, de fogs�gban ak�r 20 �vig is el�lhet.

A 20. sz�zad elej�hez k�pest a p�paszemes pingvinek �ssz�llom�nya az akkori 10%-�ra esett vissza. Pusztul�s�nak oka els�sorban �zletes toj�sainak t�meges gy�jt�se volt, illetve az, hogy a nagy mennyis�gben keletkez� guano megszerz�se �rdek�ben az emberek zaklatt�k a telepeket. Jelenleg az olajszennyez�s �s az ipari m�ret� hal�szat fenyegeti Afrika egyetlen pingvinfaj�t, amely a CITES II. f�ggel�k�ben szerepel, a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g pedig sebezhet�nek min�s�ti. Jelenleg 27 kol�ni�ban kb. 56 000 sz�l�p�rr�l, �s �sszesen mintegy 179 000 p�ld�nyr�l tudunk, k�sz�nhet�en annak, hogy az ut�bbi �vtizedben lass� n�veked�s indult meg az �llom�ny l�tsz�m�ban. A p�paszemes pingvin sz�mos �llatkertben megtal�lhat�, �s sok helyen j�l szaporodik.