Kongói páva
A kakas nagyméretű, hossza eléri a 70 centimétert. Tollazata mélykék, fémes zöld és ibolyaszínű árnyalattal. Csupasz, toll nélküli nyaka vörös, lába szürke, fekete farktollazata tizennégy kormánytollból áll, az ázsiai fajoknál látható farkfedő tollai nincsenek. Fejét hosszú fehér, szőrszálhoz hasonlító tollakból álló bóbita díszíti, mely a hátsó részén sötétebb színű. A tojó általában gesztenyebarna, teste alsó része fekete, háta fémes zöld, bóbitája rövid, gesztenyebarna. Mindkét nem hasonlít az ivaréretlen ázsiai pávára, ezért az első kitömött madarakat tévesen osztályozták, mielőtt felismerték, hogy önálló fajt alkotnak.
Táplálékát főként gyümölcsök és gerinctelen állatok, vízi rovarok, termeszek alkotják. A kakas, más pávákhoz hasonlóan szintén díszes farktollait terjeszti ki, így csábítva a tojót, de míg a többi pávafaja a felső farkfedő tollait teszi szemlére, a kongói páva magukat a farktollakat terjeszti ki. A kongói páva kakasa monogám életmódot folytat, ez a fogságban megfigyelt madarak esetén bizonyított, a természetes élőhelyen még megerősítésre szorul.
Nagyon keveset tudunk még erről a fajról. Önálló fajként először Dr. James Chapin osztályozta a belgiumi Kongói Múzeumban talált kitömött példányok alapján. Mind a páva, mind a gyöngytyúk jellegzetességei megtalálhatók rajta, mely azt jelezheti, hogy a kongói páva képezi a két család közötti kapcsolatot.
|