Kongi pva
A kakas nagymret, hossza elri a 70 centimtert. Tollazata mlykk, fmes zld s ibolyaszn rnyalattal. Csupasz, toll nlkli nyaka vrs, lba szrke, fekete farktollazata tizenngy kormnytollbl ll, az zsiai fajoknl lthat farkfed tollai nincsenek. Fejt hossz fehr, szrszlhoz hasonlt tollakbl ll bbita dszti, mely a hts rszn sttebb szn. A toj ltalban gesztenyebarna, teste als rsze fekete, hta fmes zld, bbitja rvid, gesztenyebarna. Mindkt nem hasonlt az ivarretlen zsiai pvra, ezrt az els kitmtt madarakat tvesen osztlyoztk, mieltt felismertk, hogy nll fajt alkotnak.
Tpllkt fknt gymlcsk s gerinctelen llatok, vzi rovarok, termeszek alkotjk. A kakas, ms pvkhoz hasonlan szintn dszes farktollait terjeszti ki, gy csbtva a tojt, de mg a tbbi pvafaja a fels farkfed tollait teszi szemlre, a kongi pva magukat a farktollakat terjeszti ki. A kongi pva kakasa monogm letmdot folytat, ez a fogsgban megfigyelt madarak esetn bizonytott, a termszetes lhelyen mg megerstsre szorul.
Nagyon keveset tudunk mg errl a fajrl. nll fajknt elszr Dr. James Chapin osztlyozta a belgiumi Kongi Mzeumban tallt kitmtt pldnyok alapjn. Mind a pva, mind a gyngytyk jellegzetessgei megtallhatk rajta, mely azt jelezheti, hogy a kongi pva kpezi a kt csald kztti kapcsolatot.
|