|
Bonob
Nappal kisebb csoportokban jrklnak, s gy gyjtenek lelmet, de sttedskor megint sszegylnek, s az jszakt a fk kztt ptett fszkeikben tltik. Fknt nvnyekkel tpllkoznak, de kisebb gerinceseket, frgeket s rovarokat is esznek.
Slyuk s magassguk nem klnbzik lnyegesen a csimpnzoktl, de kecsesebb alkatuk miatt kisebbnek tnnek. A csimpnzokhoz hasonlan sok hmbl, sok nstnybl s klykbl ll (akr szz fs), sztvl-egyesl csoportokban lnek, azonban a csimpnzoktl eltren a bonobknl a nstnyek a dominnsok. A hmek kztt a dominns nstny fiai tartanak rendet.
Fknt szaporodsi viselkedsk hasonlt az emberhez. A bonobk nem pusztn a szaporods rdekben lnek szexulis letet: az rmszerzs s a trsas ktelk erstse is fontos hajter. A nstnyek folyamatosan kszek a przsra, szemben pldul a csimpnzzal, ahol a nstny erre csak termkeny napjain hajland. Prosods eltt a bonob hm megkrnykezi a nstnyt – de nem agresszven, erejt fitogtatva, hanem ajndkot (pldul telt) knl neki. A nstny elutasthatja a kzeledst. Ha kt bonobcsapat tallkozik, nem kezdenek el harcolni, hanem dvzlik egymst, telt cserlnek, s szexulisan is kzelednek egymshoz. A bonobk konfliktusaikat nem agresszven, hanem szexszel oldjk fel. Ezzel fgghet ssze az, hogy a nstny bonobk genitlija nem csak havonta egyszer duzzad meg, hanem a szoptats nhny vt kivve llandan duzzadt. A csapatba felvtelt kr nstny kivlaszt egy dominns nstnyt, jjel-nappal kveti t, s gyakran sszedrglik genitliikat. Pr ht utn a tbbiek teljes rtk csapattagnak fogadjk el a jvevnyt, aki 1-2 vvel a csatlakozs utn szli els utdjt. A szl s a klyk kapcsolata az els 3–4 vben nagyon szoros, ez alatt a nstny nem is szl jabb utdokat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
