A csimpánzok mindenevők. Bár táplálékukat elsősorban növényi részek, gyümölcsök, levelek, rügyek alkotják, nem elhanyagolható mennyiségben állati eredetű táplálékot (rovarokat, férgeket és kisebb emlősöket) is fogyasztanak.

A kisebb termetű emberszabásúak közé tartoznak: a hímek 170 centiméteresek, a nőstények 130 centiméteresek, a hímek 50–60, a nőstények 40–50 kilósak. Több felnőtt nőstényből és hímből, valamint fiatalokból álló csapatokban élnek. A csoport létszáma változó, hattól akár hatvanig terjedhet. A csimpánzcsapat naponta többször is apró részekre bomlik, és kisebb csoportok esznek, alszanak, játszanak, kutatnak táplálék után. A csoportok összetétele változó, de az anyák mindig együtt maradnak kölykeikkel, és a baráti viszonyban álló hímek (az egyes hímek többnyire néhány fős baráti társaságok tagjai) is többnyire együtt vándorolnak. Nap közben többször újra összeállnak.

A csimpánzok nem osztják meg egymással a táplálékukat (csak az anyák kölykeikkel). Még a gyakori vadászat eredményét sem osztják el a résztvevők. Az, aki a hajsza végén a zsákmányt (varacskos disznó malacát, kölyök páviánt vagy más majomfélét) elkapta, igyekszik ugyan gyorsan egy nehezen hozzáférhető fára mászni vele, de eltűri, hogy a hajsza résztvevői egy-egy darabot, szárnyat-combot lecsípjenek belőle. Ez nem vált ki belőlük agressziót. Ezt az etológusok más állatfajokkal összehasonlítva nagyon békés, szociális viselkedésnek tekintik.

A magas agressziós szint miatt együttműködésük fejletlen, legfeljebb a vadászatra terjed ki: ehhez a hímek mindig csoportokba állnak össze. A hímek könnyen kapnak dührohamot apró sérelmekért, és aki elöl van a rangsorban, alaposan elnáspángolhatja a hátrébb lévőket. A győztes hím a verekedés végén körbejár, és igyekszik megnyugtatni, megbékíteni a nőstényeket, kölyköket, fiatal hímeket. Ilyesmi az emberen, a csimpánzon és a bonobón kívül egyetlen majomfélénél sem fordul elő: épp ezért ezt a három fajt békeszerető fajoknak nevezik. Az éjszakát a nagy csapatban töltik el, de minden állat egyénileg épít magának fészket a közeli fák ágai között (csak a kölykök alszanak anyjukkal).

A csimpánzcsapatban egyértelműen a hímek dominálnak, egy alfa hímmel az élen. Minden felnőtt hím dominálja bármely felnőtt nőstényt, de a nőstények között is van egy dominancia-sorrend.

A csimpánzcsapat ismeri és védi területének határait. A hímek hárman-négyen-öten elég gyakran őrjáratoznak a területük határain. Az őrjáratok gyakran keverednek konfliktusba a szomszédos csapatok hímjeivel. Gyakran összeverekednek, és ha egy nagyobb csapat magányos hímmel találkozik, azt azonnal megtámadják, gyakran meg is ölik. Ezeket a támadásokat nem a csimpánzagresszió saját csapaton belüli viselkedésformái kísérik: a szomszéd hímeket prédának tekintik. Ha viszont nősténnyel találkoznak, azt körülveszik, és némi erőszakkal a saját területükre terelik, majd hetekig vigyáznak arra, nehogy visszamenjen, vagy saját nőstényeik el ne üldözzék. Az ivarérés idején a nősténycsimpánzok időnként maguktól is átballagnak a szomszédokhoz. A hímek egész életükben ugyanabban a csapatban élnek: ha elhagynák területüket, a szomszédok azonnal megölnék őket.

A közönséges csimpánz 40-50 évig él.