Okapi
Az okapi (Okapia johnstoni) egy rejtzkd, erdei letmdot folytat, afrikai llat, a kt zsirffle egyike, a zsirf legkzelebbi rokona, egyben az egyik legksbb felfedezett, nagytest afrikai vad. Neve a helyiek o'api elnevezsbl ered, tudomnyos nevnek msik tagja pedig felfedezje, a Brit Kzp-Afrika gyarmati tisztviselje, Sir Harry H. Johnston nevnek llt emlket. si tpus zsirf, az harmadkorban lt zsirfskhz sokban hasonlt a csontozata s letmdja, ezrt az l kvletek kz soroljk.
Az okapik magnyos, rejtzkd llatok. Nhny ngyzetkilomteres territriumaik tfedik egymst, a hmek ltalban nagyobb terleteket ellenriznek a nstnyeknl. Vizelettel s nyakuk fkhoz drzslsvel jellik ki birtokaik hatrait. Egyms trsasgt nem kerlik, alkalomadtn kzsen is tpllkozhatnak, de sosem jnnek ltre tarts csapatok. A faj trsas letrl leginkbb fogsgban tartott egyedek vizsglatai alapjn tudunk, itt kimutathatak hierarchira utal jelek (pldul agresszi, behdols). A voklis kommunikcinak nagy szerepe van a trsas letben, mg az anya-utd kapcsolatban is.
Az okapi nappal aktv, ekkor tpllkozik jl bejrt, kitaposott svnyeit kvetve. Leveleket, gumkat s hajtsokat fogyasztanak, trendjkben kb. 100, emberre ltalban mrgez nvnyfaj szerepel. Hossz, gyes, fekete nyelvvel ragadja meg a kiszemelt tpllkt. Az svnyi anyagokat az itathelyek kzelben tallhat, vrses, knes, ss agyagbl ptoljk.
|