Az afrikai elef�nt (Loxodonta africana) a F�ld�n ma �l� leger�sebb �s legnagyobb sz�razf�ldi eml�s�llat. Eredend�en szavann�kon �l, �m kit�n�en alkalmazkodik ahhoz, hogy Afrika m�s, k�l�nb�z� �ghajlat� ter�letein is meg�lhessen, azonban �l�hely�nek k�zel�ben mindenk�ppen iv�v�zforr�s kell hogy legyen.

Az afrikai elef�nt a legnagyobb sz�razf�ldi �llat. A farka hegy�t�l az orm�ny�ig kb. 8 m�ter hossz�. Mindene hatalmas, a bele p�ld�ul 30-40 m hossz�. Az afrikai elef�nt l�bai (mells� �s h�ts� l�bai egyar�nt) als� oldalukon p�rn�zottak, �gy hatalmas t�mege ellen�re j�r�sa viszonylag halk. Az elef�ntbik�k marmagass�ga el�rheti ak�r a 3 m�tert is, a tehenek valamivel kisebbek. Testt�meg alapj�n is a bik�k rendelkeznek nagyobb mutat�kkal, ak�r 6 tonn�t is nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek „csup�n” 4 tonn�sak �ltal�ban.

Az afrikai elef�nt egyik szembet�n� – tal�n legjellegzetesebb – testr�sze a 2 m�ter hossz� orm�ny. Az orm�ny a fels� ajak �s az orr �sszen�v�s�nek eredm�nyek�nt j�hetett l�tre �s 40000 izomcsom�b�l �ll. Az afrikai elef�nt orm�ny�nak v�g�n alul-fel�l egy-egy fog�ujj van. Orm�ny�t leggyakrabban szagl�sra, l�gz�sre, iv�sra haszn�lja, emellett amikor „f�rd�t vesz”, szint�n orm�nya seg�t a v�z test�re juttat�s�ban. A magasabban lev� �gakat is orm�ny�val �ri el, �gy a t�pl�l�kszerz�sben is van feladata.

K�l�nbs�g az orm�nyosok rendj�nek egy m�sik k�pvisel�j�vel, az indiai elef�nttal (Elephas indicus), hogy az afrikai elef�nt f�lei j�val nagyobbak, mint indiai „t�rs��”. Ez annak k�sz�nhet�, hogy az afrikai szavann�kon n�hol mostoh�bb k�r�lm�nyek uralkodnak, mint az indiai dzsungelekben, ebb�l k�vetkez�ben a nagyobb f�lek nagyobb h�lead�st biztos�tanak, ill. az �llat a f�leivel legyezi, h�ti test�nek t�bbi r�sz�t is az�ltal, hogy teste k�r�l gyenge l�g�ramlatokat kelt.

Fels� metsz�foguk specializ�lt, fogzom�ncot nem, csak dentint tartalmaz� agyarr� m�dosul, mely �let�k v�g�ig n�vekszik, �gy ak�r 2 m�tern�l hosszabbra is megn�het. A t�pl�l�k ki�s�s�ra, mozgat�s�ra �s harcra haszn�lj�k. A legnagyobb agyar, amit valaha tal�ltak, 349 cm hossz� volt.

Az afrikai elef�ntok szoci�lis ig�ny�, magukat csal�dban j�l �rz� �llatok. Olyan �sszhang van jelen egy-egy csal�don bel�l, hogy ha az egyik elef�nt elpusztul, el�sz�r megpr�b�lj�k "fel�breszteni". K�ts�gbeesetten pr�b�lkoznak. Mikor ez nem siker�l, elkezdik "mesters�gesen etetni" f�vel �s m�s n�v�nyekkel, majd �gakkal �s levelekkel „eltemetik" �s gy�szolj�k halottaikat, valamint �r�kon kereszt�l virrasztanak az elhunyt �llat mellett. Furcsas�g tal�n, hogy egy csal�dot csup�n a tehenek ill. csemet�ik alkotj�k, mely csal�dnak vezet��l egy olyan tehenet ismernek el, akit a csal�d minden tagj�hoz rokoni sz�l f�z. A fiatal bik�kat r�gt�n az ivar�rett� v�l�st k�vet�en kiz�rj�k a csal�db�l, �gy �k mag�nyos �letet �lnek k�l�nf�le csoportokba szeg�dve. Miut�n a fiatal bika feln�tt, kifejlett �llatt� fejl�dik, egyed�l �l �s v�ndorol a szavann�kon, azonban ha egy csal�dban a teh�n �pp megterm�keny�t�k�pes �llapotban van (�zekedik), r�vid id�re befogadj�k a csal�dba a bik�kat is. Az elef�ntcsord�k ugyan k�pesek hatalmas t�vols�gokat ak�r egyszerre is megtenni, v�zk�zelb�l soha nem t�volodnak el t�l messzire, ugyanis higi�n�s �s testh�t�si okokb�l az iv�s mellett f�rd�sre is felhaszn�lj�k a k�rny�k kisebb tavacsk�it, tavait. F�rd�s ut�n orm�nyuk seg�ts�g�vel poros f�lddel hintik be test�ket, amely �gy az testre ragadva megv�di az elef�ntot a rovarokt�l. Viszonylag sok�ig, �tlagosan 70 �vig �lnek. Hal�luknak gyakran eg�sz pr�zai oka van: kihull a foguk �s nem tudj�k t�bb� megr�gni az �telt.

Egy afrikai elef�nt naponta �sszesen 225 kg t�meg� t�pl�l�kot vesz mag�hoz, �s egyszerre ak�r 136 liter vizet is megiszik.
A legnagyobb elef�ntagyar, amelyr�l emberek besz�moltak, 3,1 m hossz� volt, �s kb. 105 kg-ot nyomott.
Ha kev�s a rendelkez�sre �ll� v�z – els�sorban a szavanna �ghajlat sz�raz �vszak�ban – az afrikai elef�ntok homokos talajokban t�rnak, vizet keresve. L�baikat, orm�nyukat �s agyaraikat haszn�lva t�bbnyire sikeresen t�rnek utat a talajv�znek. M�s �llatok k�z�l igen kevesen rendelkeznek ezzel a k�pess�ggel (ilyen p�ld�ul a m�h�szborz).
Az afrikai elef�nt m�g az embern�l is gyorsabban k�pes futni. K�pes kitart�an 8-9 km/h-�s menetsebess�ggel haladni an�lk�l, hogy kif�radna. �gy egy v�ndorl� elef�ntcsorda naponta ak�r 80 km-t is megtehet. Ez a t�vols�g megk�zel�t�leg megfelel a Budapest �s Gy�ngy�s k�z�tti t�vols�gnak.
Az elef�ntok nem k�pesek ugrani, azaz mind a n�gy l�bukkal elemelkedni a f�ld felsz�n�r�l.
Az elef�nt p�nisze meglehet 1 m�ter hossz� is.