A zebra fekete alapon feh�r cs�kos. Ezek a fejen, a nyakon �s a t�rzs�n f�gg�legesek, m�g az �llat far�n �s l�bain v�zszintesek. A kijel�lt gyalogos-�tkel�helyeket a fekete-feh�r cs�koz�s miatt nevezik zebr�nak.

A zool�gusok szerint a cs�kok az �lc�z�st szolg�lj�k. Ez t�bbf�lek�ppen is elk�pzelhet�. A cs�kok seg�thetnek a zebr�nak elrejt�zni a f�ben. Els�re ez nem hangzik hihet�nek, hiszen a f� nem fekete-feh�r, de m�gis van �rtelme, hiszen a zebra els�dleges ragadoz�ja, az oroszl�n sz�nvak. Egy magas f�ben �ll�, mozdulatlan zebra gyakorlatilag �szrevehetetlen egy oroszl�n sz�m�ra. Viszont a zebr�k t�bbnyire m�nesekben j�rnak, �s ritk�n mag�nyosak, az �lc�z�s m�sik m�dja a ragadoz� �sszezavar�sa: n�h�ny szorosan egym�s mellett �ll� vagy mozg� zebra az oroszl�n szem�ben egyetlen, j�kora �llatnak t�nik, �gy nehezebben tud kiszemelni mag�nak egyetlen �ldozatot.

A cs�kok emellett a t�rsas viselked�sben is szerepet j�tszhatnak, a mint�zatban tal�lhat� apr� elt�r�sek az egyedek elk�l�n�t�s�t szolg�lj�k.

Egy �jabb, k�s�rletekkel igazolt elk�pzel�s szerint a megt�veszt� mint�zat a v�rsz�v� cecel�gy l�t�s�t is megzavarja. Tov�bbi elm�letek szerint a cs�kok a zebr�k b�r�ben tal�lhat� zs�r mint�zat�val f�ggnek �ssze, az �llat h�szab�lyoz�s�ban j�tszanak szerepet, vagy a cs�koz�s s�r�l�sek miatt l�trej�v� szab�lytalans�gai seg�tenek a potenci�lis p�rz�t�rsaknak felm�rni az �llat r�termetts�g�t.

N�gy faj �s sz�mos zebra alfaj l�tezik. A zebra popul�ci�k nagym�rt�kben k�l�nb�znek egym�st�l, �s az alfajok besorol�sa k�z�tti kapcsolatok j�l ismertek.

Az alf�ldi zebra (Equus quagga, hivatalosan Equus burchelli) a legelterjedtebb faj, melynek tizenk�t alfaja l�tezik D�l- �s Kelet-Afrik�ban. Ez a faj, illetve ennek f� alfajai a k�z�ns�ges zebra, a dauw, a Burchell-zebra (jelenleg az Equus quagga burchelli alfajk�nt ismert) �s a kvagga (a kihalt alfaj az Equus quagga quagga).

D�lnyugat-Afrik�ban �l a hegyi zebra (Equus zebra). F�nyes b�re van, hast�j�ka feh�r �s cs�kjai keskenyebbek, mint az alf�ldi zebr�nak. K�t alfaja l�tezik �s st�tusza szerint vesz�lyeztetett.

A Gr�vy-zebra (Equus grevyi) a legnagyobb, egyenes s�r�nnyel �s hossz�, keskeny fejjel, mely megjelen�s�t �szv�rszer�v� teszi. Eti�pia, Szom�lia �s �szak-Kenya f�lsz�raz f�ves vid�k�n �l. A Gr�vy-zebra egyike napjaink legritk�bb fajainak, �s st�tusza szerint vesz�lyeztetett.

Hab�r a zebrafajok el�fordul�si ter�letei fedik egym�st, nem keresztez�dnek. Ez m�g akkor is igaz volt, amikor az alf�ldi zebra kvagga �s a burchelli alfajai ugyanazon a ter�leten osztoztak. Dorcas McClintock „A Natural History Of Zebras” c�m� m�v�ben �rta, hogy a Gr�vy-zebr�nak 46 kromosz�m�ja van; az alf�ldi zebr�knak 44 kromosz�m�juk van �s a hegyi zebr�k 32 kromosz�m�val rendelkeznek. Fogs�gban az alf�ldi zebr�k keresztez�dnek a hegyi zebr�kkal. A hibrid csik�kn�l nincs lebernyeg �s felismerhet�ek rajtuk az alf�ldi zebr�k jellegzetesen nagyobb f�lei �s h�ts�fel�k mint�zata. A Gr�vy-zebra m�n �s a hegyi zebra kanca keresztez�se �ltal�ban elvet�l�ssel v�gz�dik.