Szassza
A szassza vagy sziklaugr antilop (Oreotragus oreotragus) az emlsk (Mammalia) osztlynak a prosujj patsok (Artiodactyla) rendjhez, ezen bell a tlksszarvak (Bovidae) csaldjhoz azon bell pedig az antilopformk (Antilopinae) alcsaldjhoz tartoz faj.
Ennek a kis termet, m felettbb mozgkony antilopnak a vllmagassga 50-60 centimter, testtmege 12-15 kilogramm krli. rdekessg, hogy a suta nagyobb, mint a bak. Testszrzete rvid, tmtt, vastag szl. Szne a srgsbarntl a srgsszrkig terjed s kifejezetten „melrozottnak” tnik. A hasi rsz s a vgtagok belseje vilgosabb. A hatalmas szemeket hossz, fekete szempillk dsztik, a szemek s a szj krnyknek szrzete vilgos, fehres vagy „krmszn”.
ltalban csak a bakok viselnek rvid, hegyes, prhuzamosan ll szarvat, azonban — klnsen az szaki terleteken — ez nha a sutkon is elfordul.
Igen figyelemre mlt a szassznak az az alkalmazkod kpessge, amellyel a faj evolcija sorn az igen sajtos hegyvidki letkrlmnyekhez, a meredek sziklkon val mozgshoz, tpllkozshoz s tllshez idomult. A tli jszakkon fagyos s szeles, a nyri nappalokon tzforr hegyvidk szlssges hmrskleti viszonyait a bell reges, tmtt bunda kivl hszigetelse segti elviselni, apr patinak kemnygumi-szer talpprnival pedig — a legkisebb, kapaszkodsra alkalmas felleteket is kihasznlva — a meredek sziklafalakon is a zergt megszgyent magabiztossggal, gyorsan mozog. Jrsmdja is igen sajtos — legtbbszr pontrl-pontra val ugrs, szkells — mert az egyetlen antilopfaj, amely jrsa, ugrsa kzben a patk hegyre tmaszkodva halad.
Kis csaldi kzssgekben, vagy prosval figyelhet meg, fleg a ks dlutni, kora reggeli rkban. Hvsebb napokon napkzben is mozog.
Fbb ellensgei a leoprd, a foltos hina, a karakl, a nagyobb sasok (kaffersas, vitzsas) s a pvinok, amelyek ms, kis termet vadfajokban, madarakban s ms antilopok szaporulatban is tetemes krokat kpesek egybknt okozni. A sziklaugr antilop 8-10 vig l.
|