Prrifarkas
A prrifarkas „Coyote” elnevezse az indinoktl ered, amely flvrt jelent. Valban els rnzsre olyan, mintha a rka s a farkas keverke lenne, s mindkett elnys tulajdonsgait rklte volna. Latin neve: Canis latrans „ugat kuty”-t jelent. Ezt a valban htborzongat falkavltskkel rdemeltk ki. Ez a hang azrt rmletes, mert amikor megszlal az jszakban, olyan, mintha rengeteg farkas vltene. Pedig csak nhny prrifarkas esti „ntzsa” az egsz. Morgssal kezddik, ezutn magasabb hangokra vlt, mely hosszan elnyl jajveszkelssel ri el tetpontjt, majd csaholssal s morgssal vgzdik.
A tbbi farkastl szinte csak a mretben klnbzik. A prrifarkas kisebb a farkasnl.
Hossza 1,40 mter, melybl a farok 40 cm. Testmagassga 50–55 cm, testtmege 15–20 kg
Moh ragadozk, mindenfle llatot elkapnak s felfalnak, amit csak megtudnak lni. tlapjukon szerepel pldul a prrikutya, madarak, halak, bkk, rkok, nyulak, a juh, a vadjuh, a szarvasborj, a blnyborj, a kivnhedt vagy beteg szarvas s blny. gyes hajtvadszok. Olyan mdon vadsznak mint a betantott vadszkutyk, de ravaszsgban mg azokon is tltesznek. Ha az ldztt vad tl gyors s ezrt elvesztik a nyomt, a feldertsre sztvlnak. Ha pldul egy szarvas menekls kzben vzen szik t, a falka egy rsze nyomt vesztheti. Ilyenkor a falka sztvlik, s az a rsze, amelyik ismt nyomra bukkan, vltssel rtesti trsait. A blny tl nagy falat s veszlyes ellensg. Elfordul, hogy a borjt anyja napokig testvel vdi, s mindaddig nem mozdul, amg a kicsi nem kpes kvetni a csordt. Ilyenkor a prri fve ezen a helyen teljesen lelapul.
A prrifarkas – ez taln kisebb testi erejbl fakad – emberre ritkn tmad. vltsk rmszt, pedig fleg a falka sszetartsa a clja. Igaz, hogy a kojot falkba tmrlse ellenttben a farkasval esetleges. ppen olyan jl rzi magt magnyosan vagy prban, mint falkban.
Nagyobb csoport csak a nagyobb test llat elejtse rdekben ll ssze, s egyltaln nem vszakhoz kttt, mint a farkasoknl.
|