Dél-afrikai medvefóka
Dél-Afrika partvonalán és a partot szegélyező szigeteken él, Angola déli részétől Algoa Bay és Port Elizabeth magasságáig.
Alfaja az ausztrál medvefóka. Ennek szaporodó kolóniái kizárólag kilenc kisebb szigeten vannak a Bass-szorosban Dél-Ausztrália és Tasmania között. A szaporodási időszakon kívül Ausztrália partjai mentén és Tasmania körül is megtalálható.
Évente több tízezer 7-10 hónapos növendék fókát ölnek meg.
A hím hossza 230 centiméteres, a nőstény 180 centiméteres nagyságot érhet el. A hím akár 300 kilogrammos is lehet, a nőstény pedig meghaladhatja a 100 kilogrammot. Mindkét nem bundája tömött, az alsó, hőszigetelő réteg különösen gyapjas. A vedlés minden évben január és február között történik. A hímnek és a nősténynek egyaránt hosszú, merev szálú, fehér bajusza van. A hímet vastag szalonnaréteg védi a hideg ellen, ez egyben energiaforrásul is szolgál számára a párzási idő alatt. Szőrzete durva; színe szürkésbarnán árnyalt fekete; olykor a tarkóján rövid sörényt visel. A nőstény testtömege mindössze harmada a bikáénak; bundája barnásszürke vagy sárgásbarna. A borjú háromszor is vedlik, mielőtt felvenné a felnőtt egyedekre jellemző színezetet. Bundája fekete és prémes; az alszőrök színe a barnától az ezüstszürkéig terjed, a hegyük fehér.
A párzás és az utódnevelés nagy telepekben történik, de táplálékkeresésre külön indulnak az állatok. Tápláléka kisebb halak, tintahalak és rákok.
|