Dl-afrikai medvefka
Dl-Afrika partvonaln s a partot szeglyez szigeteken l, Angola dli rsztl Algoa Bay s Port Elizabeth magassgig.
Alfaja az ausztrl medvefka. Ennek szaporod kolnii kizrlag kilenc kisebb szigeten vannak a Bass-szorosban Dl-Ausztrlia s Tasmania kztt. A szaporodsi idszakon kvl Ausztrlia partjai mentn s Tasmania krl is megtallhat.
vente tbb tzezer 7-10 hnapos nvendk fkt lnek meg.
A hm hossza 230 centimteres, a nstny 180 centimteres nagysgot rhet el. A hm akr 300 kilogrammos is lehet, a nstny pedig meghaladhatja a 100 kilogrammot. Mindkt nem bundja tmtt, az als, hszigetel rteg klnsen gyapjas. A vedls minden vben janur s februr kztt trtnik. A hmnek s a nstnynek egyarnt hossz, merev szl, fehr bajusza van. A hmet vastag szalonnarteg vdi a hideg ellen, ez egyben energiaforrsul is szolgl szmra a przsi id alatt. Szrzete durva; szne szrksbarnn rnyalt fekete; olykor a tarkjn rvid srnyt visel. A nstny testtmege mindssze harmada a biknak; bundja barnsszrke vagy srgsbarna. A borj hromszor is vedlik, mieltt felvenn a felntt egyedekre jellemz sznezetet. Bundja fekete s prmes; az alszrk szne a barntl az ezstszrkig terjed, a hegyk fehr.
A przs s az utdnevels nagy telepekben trtnik, de tpllkkeressre kln indulnak az llatok. Tpllka kisebb halak, tintahalak s rkok.
|