Srnyes patkny
Dzsibuti, Eritrea, Etipia, Kenya, Szomlia, Szudn, Tanznia s Uganda terleten honos.
A 19. szzadig elfordult az Arab-flszigeten is. Ezt csontmaradvnyok s a trsgben jr utaz korabeli elbeszlsei tmasztjk al. Mra gy tnik vgleg kihalt azon a vidken.
Tbbnyire erdkben vagy boztos helyeken fordul el. Sokat tartzkodik a fkon, nagyon gyesen tud kszni, de elg lass mozgs faj.
Testhossza 30 centimter, ehhez jn a mintegy 18 centimteres farka. Slya nagyjbl 750 gramm. A nstny valamivel nagygobb, mint a hm. Szrzete fekete vagy barna szn fehr cskokkal s foltokkal. Minden egyed sznezet ms s ms. Farka vge mindig fehr. A faj nvad tulajdonsga a htn lthat, felmereszthet srny. Ez mindig sttebb, mint a krltte lev egyb szrzet. A nevben szerepl "patkny" sz ellenre kevss hasonlt az egerekhez s a patknyokhoz, klalakja inkbb a gyalogslkre emlkeztet. Feje hasonlt a tengerimalacra.
Kizrlag jszaka jr tpllk utn. Leveleket s magvakat keres, melyeket hts lbra gugolva fogyaszt el, mikzben a tpllkot mells mancsaival fogja. Ha megijesztik hirtelen felmereszti srnyt, melytl nagyobbnak hat. A felmersztett srnnyel ll srnyes patknyt egyes ragadozk sszetveszthetik egy tarajos sllel, gy inkbb kitrnek az tjbl.
|