Az olduvai-ipar (gyakori nev�n olduwan-kult�ra) a paleolitikum els� szakasz�nak, a korai emberek eszk�zk�sz�t� tev�kenys�g�nek �sszefoglal� neve. A tanz�niai Olduvai-szurdok k�rny�k�n tal�lt leletek alapj�n nevezt�k el, de az olduvai-ipar j�val nagyobb ter�leten elterjedt, mint a n�vad� f�ldrajzi egys�g.

Az irodalom nem egys�ges az olduvan-ipar �s az acheuli-ipar megk�l�nb�ztet�s�t illet�en. K�r�lbel�l 2,6 milli� �vesek az olduvan-ipar els� leletei, f�lmilli� �vvel ezel�tt �rt v�get, mik�zben j� m�sf�l milli� �ve m�r az acheuli-ipar jellegzetes mikrolit eszk�zei is megjelentek. Fa- vagy csonteszk�z�kr�l nem tudunk, de ezen anyagok romland� jellege miatt nem lehet biztosan �ll�tani, hogy csak k�eszk�z�k l�teztek.

Az ipar els� el��ll�t�i – a legelterjedtebb n�zet szerint – a Homo habilis egyedei voltak, m�g az acheulit a Homo erectusok alkalmazt�k. A k�t faj v�lhet�en sok�ig �lt egym�s mellett. Ebben az id�szakban az agyt�rfogat n�veked�se elk�peszt�en gyors - az eszk�zk�sz�t�sben m�gis hat�rozott technikai konzervativizmus uralkodott. Jellegzetes p�ld�ja ennek a Turkana-t� nyugati partj�nak k�t eszk�zkult�r�ja, az olduvai �s acheuli. A k�t ipar legal�bb f�lmilli� �ven �t l�tezett egym�s mellett, egym�st�l l�t�t�vols�gnyira. Az olduvai-kult�ra m�gsem v�ltozott egy szemernyit sem - a lehet� legdurv�bban megmunk�lt chopperek (kapar�k �s marokk�vek) ipara semmit sem vett �t az acheuli-ipar gondosan megmunk�lt eszk�zeib�l. Eg�sz�ben �gy t�nik, hogy a k�eszk�zk�sz�t�s technol�giai �jdons�gai hull�mokban terjedtek, mint a divat. A Homo genus anat�mi�j�ban is hasonl� k�pet mutat: viszonylag kis ter�leten egym�st�l jelent�sen elt�r� testalkat�, kin�zet� emberek laktak egy id�ben. Ezen elk�pzel�st jelenleg a fajk�pz�d�sr�l alkotott evol�ci�s modelljeink megk�rd�jelezik, mivel a habilisok �s erectusok faji elk�l�n�l�se l�nyeges f�ldrajzi akad�ly h�j�n nehezen mehetett volna v�gbe. Ez�rt ma m�r felvet�lt az a n�zet is, hogy a habilis faj nem lesz�rmazottja, hanem fajtestv�re a rudolfensis fajnak, �s a bel�le kialakult ergaster fajnak. Ezen elk�pzel�s szerint a habilisok lesz�rmazott n�lk�l kihalt fejl�d�si oldal�gat k�pviselnek.

Az eszk�zt�rat alkalmaz� faj az�rt k�rd�ses, mert egyfel�l az olduvai ipar nagyon hossz� id�n kereszt�l l�tezett, m�sfel�l csontleletek ritk�n hozhat�k �sszef�gg�sbe a szersz�mot haszn�l�kkal. Az olduvai ipar kezdet�n m�g a Homo rudolfensis l�tezett, ezek azonban nagyj�b�l 1,7 milli� �ve �tadt�k hely�ket a t�l�k sz�rmaztathat� Homo ergasternek. Az 1,8-1,6 milli� �ves intervallumban azonban a Homo habilis is l�tezett ugyanazon a ter�leten.

Jellemz� term�kei a chopper, kapar�k, has�t�k �s marokk�vek (szak�ca). Az eszk�zt�r kiz�r�lag �lelmiszer-feldolgoz�sra szolg�l, egyetlen vad�szeszk�z sincs k�zt�k. A choppereket egyszer� pattint�ssal hozt�k l�tre, a k�darab egyik oldal�t egyszer�en megt�rt�k, �s a t�r�sfel�leten kialakul� �lt haszn�lt�k fel. A k�toldalt pattintott marokk�vek nagyobb k�z�gyess�get ig�nyeltek.