Serengeti Nemzeti Park
A Serengeti egy kopr szavanna, amely Tanznia szaki rszn, a Viktria-ttl keletre fekszik egy krlbell 30 000 km²-es sksgon, s Kenya dli hatrig terjed.
A „Serengeti” sz a maszj nyelvbl ered, jelentse „vgtelen fld”. Dlen kiterjedt, skvidki fves pusztk llnak szemben az enyhn dombos, fkkal gyren bortott szaki szavannkkal. A kzps terlet szinte teljesen kopr, dlkeleten pedig a vulkanikus tevkenysg ltal alkotott Ngorongoro Termszetvdelmi Terlet emelkedik (1981 ta a Vilgrksg rsze). A legmagasabb hegyek mintegy 1850 m-rel emelkednek a tengerszint fl, a szavanna alacsonyabb tjai „csupn” 950 m magassgban fekszenek.
A Serengeti tja kzepn tallhat a „Serengeti Nemzeti Park”, amely a maga 14 763 km² kiterjedsvel a vilg egyik legnagyobb s minden bizonnyal legismertebb nemzeti parkjnak szmt. Ezenkvl 1981 ta az UNESCO a Vilgrksgek kztt tartja nyilvn, s egyike a bioszfra-rezervtumoknak.
Ezen a vidken tbb mint 1,8 milli nvnyev s tbb ezer ragadoz llat l. Elterjedtek a gnk, gazellk, zebrk, bivalyok s a rjuk vadsz oroszlnok.
A gnkra, zebrkra, a Thomson-gazellkra s a jvorantilopokra elssorban kiterjedt vndorls jellemz, amire a szraz s ess vszak vltakozsa miatt indulnak. A pleisztocn kor ta minden vben keresztlvndorolnak a Serengetin szakrl dlre haladva, tlpve a szomszdos Masai Mara Nemzeti Parkba is, majd vissza ugyanezen az tvonalon.
|