Ngorongoro Természetvédelmi Terület
A Ngorongoro Természetvédelmi Terület, röviden NTT, természetvédelmi terület Tanzániában amely az UNESCO Világörökségének részét képezi.
A terület része a serengeti ökoszisztémának. Északnyugaton érintkezik a Serengeti Nemzeti Parkkal, délről szomszédos a Serengeti síksággal. A déli és nyugati része vulkanikus hegyvidék, itt található a híres Ngorongoro kráter és a kevésbé ismert Empakai. Déli és keleti határai permén található a Nagy-hasadékvölgyi fal, mely megakadályozza az állatok vándorlását ebben az irányban.
A Ngorongo kráter és a körülötte lévő terület hatalmas számú vadállatnak szolgál otthonául, körülötte csodálatos szépségű természeti környezettel.
A kráter területe eredetileg is része volt az 1951-ben létrejött Serengeti Nemzeti Parknak, mely 1979-ben az UNESCO Világörökség részévé vált.
Tanzániában ez az egyetlen természetvédelmi terület, amely védelmet nyújt a vadon élő állatoknak.
A területen az egész patás állomány áthalad évente: decemberben délre, majd vissza északabbra júniusban, így a zebra és a gnú is. Ez a vándorlás szezonálisan változik; ha esik az eső, az állatok áthaladnak a síkságon élelmet keresve. A Ndutu-tó nyugatra fekvő területein pedig különösen sűrű oroszlán és gepárd populáció él.
A terület lakosai a maszájok, akik legeltetéses állattenyésztésből élnek.
A Ngorongoro kráter egy hatalmas vulkán felrobbanása és összeomlása után keletkezett vagy 2-3 millió évvel ezelőtt. A kráter 610 méter mély és 260 km²-es területű.
A krátert övező hegyvidék a keleti passzát-szelek által 800-1200 mm esőt kap évente, míg a nyugati fal csak 400-600 mm-t. Ezen az oldalon legelők és ritkás fák vannak.
A kráterpadlót többnyire füves- és kis erdős területek uralják A kráter közepén szezonális sós tó van, melyet patakok táplálnak.
Egy régészeti lelőhely Kelet-Afrikában, mely ugyancsak a természetvédelmi területen található. Egy meredek oldalú szurdok a Nagy Hasadékvölgy területén. Az Olduvai-szurdok a keleti Serengeti síkságon van, észak Tanzániában. Hossza körülbelül ötven kilométer, mélysége 100 méter. Ez a régió legszárazabb része.
Ez a világ egyik legfontosabb őskori helye. Az itt található szabadon álló fosszilis lerakódásokban gazdag állatvilág és sok emberszabású maradványt találtak. Innen származnak a legrégebbi ismert kőszerszámok is, koruk 2,6-1,7 millió év.
|