A Ngorongoro Term�szetv�delmi Ter�let, r�viden NTT, term�szetv�delmi ter�let Tanz�ni�ban amely az UNESCO Vil�g�r�ks�g�nek r�sz�t k�pezi.
A ter�let r�sze a serengeti �kosziszt�m�nak. �szaknyugaton �rintkezik a Serengeti Nemzeti Parkkal, d�lr�l szomsz�dos a Serengeti s�ks�ggal. A d�li �s nyugati r�sze vulkanikus hegyvid�k, itt tal�lhat� a h�res Ngorongoro kr�ter �s a kev�sb� ismert Empakai. D�li �s keleti hat�rai perm�n tal�lhat� a Nagy-hasad�kv�lgyi fal, mely megakad�lyozza az �llatok v�ndorl�s�t ebben az ir�nyban.

A Ngorongo kr�ter �s a k�r�l�tte l�v� ter�let hatalmas sz�m� vad�llatnak szolg�l otthon�ul, k�r�l�tte csod�latos sz�ps�g� term�szeti k�rnyezettel.
A kr�ter ter�lete eredetileg is r�sze volt az 1951-ben l�trej�tt Serengeti Nemzeti Parknak, mely 1979-ben az UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sz�v� v�lt.
Tanz�ni�ban ez az egyetlen term�szetv�delmi ter�let, amely v�delmet ny�jt a vadon �l� �llatoknak.

A ter�leten az eg�sz pat�s �llom�ny �thalad �vente: decemberben d�lre, majd vissza �szakabbra j�niusban, �gy a zebra �s a gn� is. Ez a v�ndorl�s szezon�lisan v�ltozik; ha esik az es�, az �llatok �thaladnak a s�ks�gon �lelmet keresve. A Ndutu-t� nyugatra fekv� ter�letein pedig k�l�n�sen s�r� oroszl�n �s gep�rd popul�ci� �l.

A ter�let lakosai a masz�jok, akik legeltet�ses �llatteny�szt�sb�l �lnek.
A Ngorongoro kr�ter egy hatalmas vulk�n felrobban�sa �s �sszeoml�sa ut�n keletkezett vagy 2-3 milli� �vvel ezel�tt. A kr�ter 610 m�ter m�ly �s 260 km²-es ter�let�.
A kr�tert �vez� hegyvid�k a keleti passz�t-szelek �ltal 800-1200 mm es�t kap �vente, m�g a nyugati fal csak 400-600 mm-t. Ezen az oldalon legel�k �s ritk�s f�k vannak.
A kr�terpadl�t t�bbnyire f�ves- �s kis erd�s ter�letek uralj�k A kr�ter k�zep�n szezon�lis s�s t� van, melyet patakok t�pl�lnak.

Egy r�g�szeti lel�hely Kelet-Afrik�ban, mely ugyancsak a term�szetv�delmi ter�leten tal�lhat�. Egy meredek oldal� szurdok a Nagy Hasad�kv�lgy ter�let�n. Az Olduvai-szurdok a keleti Serengeti s�ks�gon van, �szak Tanz�ni�ban. Hossza k�r�lbel�l �tven kilom�ter, m�lys�ge 100 m�ter. Ez a r�gi� legsz�razabb r�sze.

Ez a vil�g egyik legfontosabb �skori helye. Az itt tal�lhat� szabadon �ll� fosszilis lerak�d�sokban gazdag �llatvil�g �s sok emberszab�s� maradv�nyt tal�ltak. Innen sz�rmaznak a legr�gebbi ismert k�szersz�mok is, koruk 2,6-1,7 milli� �v.