Kilimandzsr Nemzeti Park
A Kilimandzsr Nemzeti Park a Vilgrksg rszt kpez nemzeti park Tanzniban, a Kilimandzsr hegyn. Terlete 753 ngyzetkilomter (245'–325'D, 3700'–3743'K.)
A hegyet s erdit az 1910-es vekben vadrezervtumm nyilvntotta az akkor nmet gyarmati kormnyzat. 1921-ben erdrezervtum lett.
1973-ban a hegynek a favezet feletti (2700 mter) rszt nemzeti parkk minstettk s 1977-ben nylt meg a ltogatk szmra. A nemzeti parkhoz a 2700 mter feletti rszen kvl az erdvezet hat svja is hozztartozik.
Az UNESCO 1987-ben vette fel a vilgrksgi listra.
A nemzeti park terletn kt ess vszak van: novembertl decemberig, illetve mrciustl mjusig. A legmelegebb idszak az v els negyede.
A hegyen felfel haladva gyorsan cskken az tlagos csapadkmennyisg: az erdvnl, 1830 mter krl vente 2300 millimter, az erdv fels szeglynl 1300 millimter (Mandara menedkhz), a Horombo hznl 3718 mteren mr csak 525, a 4630 mteren elhelyezked Kibo hznl pedig 200 millimter. Az szaki lankk viszonylag kevesebb est kapnak. A tipikus szlirny dlkeleti.
A Kilimandzsr nvnyvilga t f znra oszthat:
- Szavanna boztos, a dli oldalon 700-1000 mteres, az szaki lejtkn 1400-1600 mteres magassgokig.
- Sr szubmontn erdk a dli-dlkeleti lejtkn.
- Montn erdv (1300-2800 mter (a szrazabb szaki oldalon 1600 mtertl).
- Szubalpesi mocsarak.
- Alpesi tzegmocsarak.
A hegyen mintegy 2500 nvnyfaj l, ebbl 1600 a dli lejtkn, az erdvezetben mintegy 900. Mintegy 130 fafaj l itt, a legnagyobb vltozatossgban 1800 s 2000 mter kztt. Mintegy 170 boztfaj, 140 epifita (lskd) nvny, 100 lin faj s s 140 sprsnvny faj l a hegyen.
Dlen s keleten az 1000 s 1700 mter kzti zna jelents rszt mezgazdasgi mvelsre fogtk s a termszetes erdnvnyzet jrszt csak a vzmossokban maradt fenn.
|