A Garamba Nemzeti Park, Afrika egyik legr�gebbi nemzeti parkja, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban tal�lhat�, a Fels�-Uele tartom�nyban (a kor�bbi tartom�nyfeloszt�s szerinti Orientale tartom�nyban). Ter�lete 4920 km2. A Garamba Nemzeti Park az �l�helye a vil�g legutols� ismert �szaki feh�r orrszarv�, (m�s n�ven sz�lessz�j� orrszarv�) popul�ci�j�nak.

A park ismert m�g az afrikai elef�ntot h�zias�t� programj�r�l, mely 1960-ban indult, melynek sor�n a term�szet�kt�l fogva vad �llatokb�l turist�k �ltal ig�nybe vehet� h�tas �llatokat idom�tottak.

A park kl�m�ja tr�pusi, a h�m�rs�klet a m�rciust�l novemberig tart� es�s �vszak alatt 20� �s 30�C k�z�tt v�ltozik; a sz�raz �vszak alatt, novembert�l m�rciusig 6�C �s 39�C k�z�tt alakul, ilyenkor a forr�, sz�raz �szakkeleti sz�l jellemz�. Az �vi �tlagos csapad�kmennyis�g 1260 mm (Hillman-Smith, 1989).

A park a guineai �s a szud�ni biogeogr�fiai t�jegys�gek k�z�tt helyezkedik el. A park h�rom biomot �lel mag�ba: gal�riaerd�ket, erd�s csoportokkal �s mocsaras ter�letekkel, v�zi �s f�lv�zi t�rsul�sokat, valamint szavann�kat a s�r� szavann�s erd�kt�l a csaknem fa n�lk�li legel�kig. A park �szaki �s nyugati r�sz�n elter�l�, s�r� erd�vel bor�tott szavann�k, gal�riaerd�k �s pap�ruszn�d-mocsarak d�lnek haladva fokozatosan �tadj�k hely�ket a nyitottabb f�s-bokros szavann�nak, majd a hossz� f�vel bor�tott legel�knek.

Val�sz�n�leg a park ter�let�n �l a sz�lessz�j� orrszarv�k (Ceratotherium simum cottoni) utols� �letk�pes popul�ci�ja. Az intenz�v orvvad�szat k�vetkezt�ben sz�muk az 1960-ban felm�rt 1000 egyedr�l 1976-ra 490-re (±270), majd 1984-re 15 egyedre cs�kkent. Sz�mukat 1991-ben 31-re, 1996-ban 30-ra becs�lt�k (WWF). Az itt �l�, egyre cs�kken� afrikai elef�nt popul�ci� �tmenetet k�pvisel az erdei (Loxodonta africana cyclotis) �s a szavann�n �l� (L. africana africana) alfajok k�z�tt. Az 1970-es �vek v�ge fel� a sz�ml�lt 20 000 egyedb�l 1984-re m�r csak 8000 maradt �letben. Az 1994-es becsl�s 11 175 (Said, 1995). Tov�bbi eml�s�k: �szaki zsir�f (Giraffa camelopardalis congoensis), v�zil� (Hippopotamus hippopotamus amphibius), kafferbivaly (Syncerus caffer), melynek egyedsz�ma az 1976-ban felm�rt 53 000-r�l kevesebb, mint fel�re cs�kkent (Farmer, 1996), v�r�s teh�nantilop (Alcelaphus buselaphus lelwel), k�z�ns�ges mocs�riantilop (Kobus kob), gy�r�sfark� v�ziantilop (Kobus ellipsiprymnus), csimp�nz (Pan troglodytes), Anubisz-p�vi�n (Papi anubis), kolobuszmajmok, szavannacerk�f (Cercopithecus aethiops), n�gy tov�bbi majomfaj, k�t vidrafaj, �t mong�z faj, afrikai aranymacska (Profelis aurata), leop�rd (Panthera pardus) oroszl�n (Panthera leo), varacskos diszn� (Phacochoerus aethiopicus), bojtosf�l� diszn� (Potamochoerus porcus), fak� l�antilop (Hippotragus equinus), �s hat m�s antilopfajta.

A parkban az els� tudom�nyos felm�r�s az 1950-es �vek elej�n folyt, az akkori exped�ci� jobb�ra taxon�miai adatokat gy�jt�tt. Az 1970-es �vek elej�n, az ENSZ Mez�gazdas�gi �s �lelmez�s�gyi Szervezet�nek ( FAO) projektje gy�jt�tt inform�ci�t az orrszarv�kr�l, a nagyeml�s�ket l�gi felm�r�ssel sz�ml�lt�k meg. 1983-ban l�gi �s terepi sz�ml�l�s folyt a Zaire-i Term�szetv�delmi Int�zet (IZCN), a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (IUCN), a Term�szetv�delmi Vil�galap (WWF), a Frankfurti Zool�giai T�rsas�g (FZS), az ENSZ K�rnyezetv�delmi Programja (UNEP) �s a FAO t�mogat�s�val. 1984-t�l a park rehabilit�ci�s projektje keret�ben vizsg�lt�k �s folyamatosan figyelt�k az orrszarv�k sz�m�t, adatokat gy�jt�ttek az �kosziszt�m�r�l, feljegyezt�k a n�v�nyzet alakul�s�t, felt�rk�pezt�k az �l�helyeket, valamint list�t �ll�tottak �ssze a park madarair�l. Egy k�s�rleti �get�si tesztet is v�geztek. Az Orsz�gos Mez�gazdas�gi Kutat�si �s Oktat�si Int�zettel egy�ttm�k�dve meteorol�giai megfigyel�sek folytak �s elkezdtek egy n�v�nygy�jtem�ny kialak�t�s�t.