Kruger Nemzeti Park
A Kruger Nemzeti Park a legnagyobb dl-afrikai termszetvdelmi terlet. 18.989 km2 terleten fekszik, 350 km hossz s tlagosan 60 km szles. Nyugaton s dlen az orszg kt tartomnya hatrolja (Limpopo s Mpumalanga), szakon Zimbabwe, keleten pedig Mozambik. Rsze a hatrokon tnyl Nagy Limpopo termszetvdelmi terletnek, melynek rszei a Gonarezhou Nemzeti Park Zimbabwban valamint a Limpopo Nemzeti Park Mozambikban. A parknak nyolc bejrata van: Paul Kruger, Numbi, Malelane, Crocodile Bridge, Punda Maria, Orpen, Phabeni, Phalaborwa s Pafuri.
A terletet nomd, vadszatbl l trzsek laktk. Az els eurpaiak a 18. szzad elejn rkeztek a vidkre. 1898-ban Paul Kruger a Transvaal Kztrsasg elnke ltrehozta a Sabie vdett terletet annak rdekben, hogy ellenrizze a vadszatot, valamint megvja a szmbelileg ersen lecskkent vadllomnyt. Az els parkr James Stevenson Hamilton lett 1902-ben. Az egykori vdett terlet a mai nemzeti park dli harmadt foglalta el. A Shingwedzi vdett terletet 1903-ban alaptottk, a mai nemzeti park szaki rszben. A kt parkot 1926-ban egyestettk s 1927-ben nyitottk meg a nagykznsg eltt. 2002-ben jtt ltre a hatrokon tnyl Nagy Limpopo Park, a Kruger, valamint a Limpopo (Mozambik) s Gonarezhou (Zimbabwe) parkok egyeslsvel.
Nvnyvilg: majomkenyrfa, Mopane-bozt, akcik, folyparti erdk, stb. A parkban tbb mint 1900 nvnyfaj l. Madrvilg: a parkban 517 faj fordul el, ezekbl 253 shonos.
Emlsk: kafferbivaly, afrikai vadkutya, fekete orrszarv, zebra, geprd, zsirf, bozti antilop, antilop, vzil, nagy kudu.
A nemzeti parkban szmos tbor vrja a ltogatkat, ezeket magntrsasgok zemeltetik koncesszis szerzdsben. A ltogatk szmra kilenc tvonal van kialaktva az egynapostl a tbbnaposig. A Kruger Nemzeti Parkba utazknak a malriafertzs megelzsre tablettkat kell szednik.
|