Praia
Praia a Zld-foki Kztrsasg 113 000 lakos fvrosa. A vros az Atlanti-cenon fekv szigetorszg legnagyobb szigetn, Santiagon fekszik, Szenegltl nyugatra.
1615-ben alaptottk a vrost Praia de Santa Maria nven. Eleinte rakodkiktknt alkalmaztk, hogy elkerljk az akkori fvros, Ribeira Grande kiktjben (ma: Cidade Velha) fizetend adkat. Gyorsan felvirgzott s 1770-ben mr Praia lett a kolnia kzpontja. A portugl gyarmat trtnete sorn tbbszr felmerlt a fvros vltsa, de a portugl vezetsnek nem llt rdekben a fvros cserje. 1858-ban vrosi rangot kapott.
Kezdetben csak a belvrost (amely egy fennskon trtnt megptse miatt a Plat elnevezst kapta) tekintettk Prainak. A fggetlensg kivvsa utn lakossga megngyszerezdtt.
A fvros legnagyobb ltestmnye a cementm. A kikt szomszdsgban megtelepedett kiszemek a sziget ltetvnygazdlkodsnak termkeit; a kvt, cukorndat, dligymlcst s a dohnyt dolgozzk fel. Praia gazdasgt elssorban a szolgltat szektor hatrozza meg, emellett rszt kpezi egy alacsony mrtk ipari szektor is (legfkppen a partmeni halfeldolgozs, ill. a klvrosi rszben az lelmiszeripar).
A szolgltat szektorban dolgoz emberek nagy rsze (fvros lvn) a kzigazgatsban dolgozik, de kiterjedt a kereskedelemben dolgozk s egyb szolgltatknl elhelyezkedk arnya is (pldul turizmus, egszsggy, oktats).
|