Tunisz
Tunisz Tunzia fvrosa. 2003-ban 699 700 lakja volt. A vros neve valsznleg a berber eredet "eltlteni az jszakt" kifejezsbl szrmazik.
A hatalmas Tuniszi-bl partjn fekszik, amelyhez a Tuniszi-t kti, illetve egy csatorna kti La Goulette (Halk al-Wd) kiktjhez. A vros a parti sksgon s az azt krlvev dombvidken fekszik. A vros kzppontjtl keletre fekszik az vros (medina-negyed), szakra pedig a Belvedere nevet visel fvros.
A medina a vros kzpontja: sren lakott, siktorok s fedett folyosk szvevnye, pezsg kereskedelem, intenzv sznek s illatok keveredse, klnfle ruk, mhelyek s szuvenrzletek termkeinek tmkelege jellemzi. Az jvros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – rgebben Tengeri Kapu – tl kezddik. A szles Burguiba sugrt vgja kett, ahol a gyarmati korszak pletei magasodnak.
Tunisz vrosa mindenekfelett Tunzia fvrosa, ahol az orszg npessgnek tizede l s dolgozik, s ahol a gazdasg jelents rsze sszpontosul, nem beszlve az adminisztratv s politikai funkcikrl. Tunzia utbbi vtizedekben mutatott gazdasgi nvekedsnek hatsai jl ltszanak az sszevissza klvrosokon, melyek a modern Tunzia problmit s trsadalmi ellentmondsait is hven tkrzik.
|