Kigali
Kigali a Ruandai Kztrsasg fvrosa s messze legnpesebb vrosa. Itt tallhatak az llami intzmnyek is. A vros kzlekedsi csompont, futak tallkozsi pontja. Nemzetkzi repltere 1491 mter hossz kifutplyval rendelkezik.
A vrost 1907-ben Richard Kandt nmet telepes alaptotta. 1922-ig Nmetorszg gyarmata, 1922-tl Ruanda-Urundi nven belga gyarmat lett.
Az I. vilghbor utn Ruanda-Urundit a belgk f gyarmatukhoz, Konghoz csatoltk. 1962-ben lett a fggetlen Ruanda fvrosa, s csak 1962 utn indult meg Kigali fejldse.
1968-ra kszlt el a repltr, majd a 8 km-re fekv vroskzpontot a repltrrel sszekt t, mely az orszg els aszfaltozott tja volt.
Mint fvros, s a krnyez nbnyk s kvltetvnyek kzpontja Kigali lakossga gyors nvekedsnek indult, s az 1980-as vek kzepre elrte a 160 ezres llekszmot.
A fvros lakossgnak 90%-t a hutuk, 10%-t pedig a tuszik teszik ki. Az eurpaiakat kevs nmet, belga, s francia zletember kpviseli.
Ruandban tbbszr kerlt sor kegyetlen harcokra a hutuk s a tuszik kztt, melyek sorn tbb szzezer tuszit ltek meg. 1994-ben 1 milli tuszit gyilkoltak le. Lsd: Hutu-tuszi npirts.
Kigali szerny ipara a krnyk mezgazdasgi termkeit dolgozza fel: kv, gyapot, bann, eukaliptuszfa, llati br stb.
Az 1980-as vek kzepn a fvrosbl kiindul utak tbbsge mg fldt volt, innen aszfaltozott t csak Ugandba, Burundiba s Tanzniba vezetett.
Gazdasgt elssorban az n-, volfrm- s berilliumbnyszat jellemzi.
Kigali kiindulpontja a turistk ltal ltogatott Kagera Nemzeti Parknak s a Kivu-t krnyki rezervtumoknak is.
|