Nouakchott
Nouakchott (Nuwakshut/Nuksut, arabul نواكشوط vagy انواكشوط) Mauritnia fvrosa s egyben legnagyobb vrosa. Lakossga 881 000 f. A vrost eredetileg 200 000 fnek terveztk, azonban most ennl hromszor tbben lakjk, fleg fmlemezekbl kszlt viskkban. A vrosnak kiktje s nemzetkzi repltere is van.
Az Atlanti-cen partvidkn, agyagos, itt-ott homokdombokkal tarktott sksgon fekszik, Dakartl 400 km-re szakra.
A forr ghajlat Nouakchott hmrsklett a tle 7 kilomterre lev cen nemigen mrskli, vi kzphmrsklete 26 C. Az tlagos vi 150 millimter csapadk nagyon kevs s bizonytalan.
A hsg jlius s oktber hnapokban a legnagyobb, s az es is ekkor rkezik zporok formjban, de elfordul, hogy vekig nincs es.
A tli hnapokban a kzphmrsklet 20-24 C, s a nappalok s az jszakk kztt nha 20-30 C-os eltrsek is vannak.
A vrost a Szahara fell jv homokviharok is gyakran sjtjk. Erre utal a nevben szerepl mr nyelv Nuskt (Szeles hely) elnevezs is.
Fejld kiktforgalma van. A partok eltt elhalad Kanri-hidegram kedvez az itteni halszatnak. A fvros nhny zeme a helyben fogott halzskmnyt dolgozza fel.
Az orszg legjelentsebb svnykincse a vasrc.
A vasrckivitelt szolgl egyetlen vastvonala azonban nem rinti a fvrost, amely gy a meglehetsen rossz llapot kzutakon tud kapcsolatot tartani a bels terletekkel.
Repltere nemzetkzi jratok fogadsra is alkalmas.
Az pletek zme fldszintes, a fljk magasod nhny mecset tovbb rzi a vros egykori erdts jellegt.
|